Sajnálatos jelenség  a vagyonvédelem területén a kíméletlen árverseny, melynek következtében dömping árak alakulnak ki. Magyarországon esetenként online licit formájában versenyeztetik a szolgáltatókat, melynek végén a legolcsóbb árakat megadók "nyernek". Összehasonlításképpen érdemes rápillantani az aktuális nyugati díjszabásokra, amelyek lényegesen magasabbak a hazai dömping áraknál.

Egyes megrendelők, amikor telefonon felhívnak egy biztonsági céget, szinte azonnal azt kérdezik, hogy mennyi az óradíj. Teljesen komolytalannak gondolom, hogy "vakon" adjunk meg szolgáltatási díjszabásokat. Azt is nehezen tudom elfogadni, hogy miután szolgáltató cégek sora pályázik egy vállalati őrszolgálat ellátására, a verseny utolsó szakasza teljesen személytelenné válik, és egy online licit formájában általában a legalacsonyabb díjszabás lesz a "nyerő".  Természetesen tudom, hogy a piacgazdaság keretei között a verseny alapvető fontosságú, és egyfajta motorja a minőség fejlődésének. Képzeljünk el egy olyan online licitet, ahol személygépkocsi gyártók indulnak, és függetlenül a minőségtől és a hozzáadott értékek nagyságától - mindig a legolcsóbb árat megadó gyártó nyerne.

Az árversenynek csak úgy van értelme, ha a megrendelő ÁR/ÉRTÉK arányokat vet össze, és legalábbis hasonló kategóriákat versenyeztet meg. Az autós példánál maradva a 7-es BMW-t csak hasonló kategóriában szereplő típusokkal érdemes összehasonlítani. A szakma "megtisztulásáról" már hosszú évek óta beszélgetnek a szakemberek - de a jelek szerint nem sokat haladtunk előre. Mi a magunk részéről továbbra is a minőség iránt elkötelezett igényes szolgáltatásban hiszünk, és egy igényes célcsoport számára alakítjuk ki szolgáltatásainkat. A dömping árversenyekben, nem kívánunk részt venni továbbra sem.

Külön kockázat elemzést érdemelne, hogy a dömping árakkal ki és mit nyer, továbbá mit veszít - és főleg mit kockáztat. Dömping árak esetén nem marad a vállalkozónak elegendő pénzügyi forrása arra, hogy minőségi szolgáltatást szervezzen. Röviden illusztrálom, hogy többek között milyen feladatokra kell költeni egy hatékonyan megszervezett vagyonvédelmi vállalkozásnak:

o Vagyonőrök kiválasztása / toborzása ill. folyamatos képzése.

o Vagyonőrök munkabére.

o Megfelelő formaruházat és biztonsági eszközök (mint gázspray, gumibot, stb.) biztosítása.

o Kommunikációs eszközök biztosítása (számítógép, adó vevő készülék, mobil telefon, stb).

o Céges személygépkocsik biztosítása járőrözésre ill. ellenőrzési feladatok elvégzésére. Egyes szolgálati helyeken kerékpárokat, vagy motorkerékpárokat is rendszerbe kell állítani.

o Több megrendelő még a minimális szociális körülményekről sem gondoskodik, így a szolgáltató gondoskodik ezekről is. (lakókonténer, hűtőszekrény, stb.)

o Minden szolgálatónak rendelkeznie kell egy operatív ellenőrzési és bevetési központtal, amely természetesen a nap 24 órájában működik, és szükség esetén intézkedik.  Adott esetben a szolgálatból kimaradt személyt haladéktalanul pótolnia kell.

o Ma már minden szolgáltató rendelkezik szolgáltatás felelősség biztosítással, amely nem olcsó "történet".

o Minderre jön még a központi management költsége, amely szintén pénzbe kerül,- és még nem beszéltünk üzleti nyereségről.

Fejlettebb országokban a szolgáltatási óradíj a következőképpen épül fel. A díjszabás 33%-a a munkabér-költség és közterhei, 33% a rezsi költségek - mint formaruha, képzés, központi költségek, és további 33% a nyereség szint. Hazánkban már a munkabér jellegű kifizetések elviszik a díjszabás 60-70%-át. A fennmaradó 30-40 %-nyi bevételből kell nagyon hatékonyan gazdálkodni - és hatékony szolgáltatást szervezni. Mindezt nem panaszként,  csupán a tisztánlátás miatt írtam le. Mi továbbra is elkötelezetten a minőségi szolgáltatásokban gondolkodunk, amelyet IGÉNYES ügyfeleinknek kínálunk!