Szervezeti kockázatok
Minden szervezet meghatározott törvényszerűségek alapján működik - legyen az élőlény, egyesület, társadalmi szervezet vagy akár egy vállalat. Maga a szervezet kifejezésünk pontosan útbaigazít minket, hiszen a szó első tagja (szer) azt jelenti eredetileg, hogy törvény. Csak emlékeztetőül jegyzem meg, hogy őseink szer-t ültek, vagyis törvénykeztek - például Ópusztaszeren. Minden szervezetre leselkednek külső és belső veszélyek egyaránt, továbbá a szervezetek nem megfelelő működési módja (modellje) is komoly kockázatokat jelent.
Természetesen írásomban a vállalati kockázatok logikai rendszerét kívánom kicsit körül járni. A kockázatkezelési tevékenységnek is egyfajta rendszerben kell működnie. Ahogyan fent már jeleztem, a szervezeti kockázatok 3 fő csoportba sorolhatók:
1/ Külső fenyegetettség ill. kockázatok:
Az egyik legjelentősebb kockázat a konkurencia inkorrekt magatartása, esetenként gátlástalan lépései. Manapság már olyan titkosszolgálati technikák is felbukkannak az ádáz üzleti versengésben, hogy hírszerzőket építenek be a kiszemelt vállalatba, vagy profi lejárató kampányt kreálnak az áldozatul kijelölt cég bedöntése érdekében. Sok vállalkozó már olyan összeesküvés- szerű kiszorító akciókat is vizionál, amelyben hatóságok is közreműködnek. Ugyancsak fokozza a kockázati kitettséget a vállalatok külső környezete, beleértve az egyre nehezebben követhető jogszabály "cunamit". A pénzügyi körbetartozások, az esetenként informatikai rendszereket feltörő hackerek támadása is folyamatos kitettséget indukál. De számtalan más külső kockázati faktort kell még értékelniük és elhárítaniuk a kockázatkezelési szakembereknek.
2/ Belső fenyegetettségek ill. kockázatok:
Sajnálatos módon a képzetlen ill alkalmatlan munkaerő az egyik legnagyobb kockázata a mai vállalatoknak. Hovatovább már segédmunkásként sem nagyon lehet foglalkoztatni embereket informatika felkészültség nélkül. A technológiai vezető cégek, mint Google, Apple, Facebook, Microsoft, szép lassan, de szisztematikusan átrendezték a világot. Ma már marketinges munkatárs szinte működni sem tud IT ismeretek nélkül, a Facebookot és a kereső optimalizálás rejtelmeit pedig alig lehet követni.
A top vezetés alkalmassága ill. alkalmatlansága az egyik legnagyobb belső kockázati kitettség. Sok vállalatnál még mindig jelen van egyfajta szubjektivitás, ami igen komoly rizikó faktor. A munkatársak teljesítményeit kizárólag egzakt számok és tények alapján kellene megítélni, nem pedig az alapján hogy ki milyen előadásokkal képes elkápráztatni a vezetőséget. Az üzletben nincs barátság, a barátságban nincs üzlet. Számomra ez az elfogadható irányelv.
A zsákmány attitűd továbbra is rémisztően jelen van a vállalati "kultúrában" és kútmérgezés típusú tüneteket okoz. Alkalmatlan versenyzők tekintik a céget zsákmánynak, mert egyébiránt kreatív hozzáadott értéket nem képesek termelni. A munkatársak biztonsági tudatossága többnyire nem elégséges. A naiv filantróp attitűd egyfajta közömbösséggel párosulva pedig szinte melegágya néhány "zsákmány vadász" garázdálkodásának.
3/ Működési, szervezeti kockázatok:
Ma minden sikeres vállalat tanuló szervezetnek definiálja magát, és képezi munkatársait. A fennmaradás és előrelépés egyik záloga a fejlesztés, és állandó megújulás, minőségi termékek és szolgáltatások előállítása. Az érdekeltségi és motivációs rendszert minden sikeres vállalat egy irányba állítja, mert minden munkatárs "játszik" egy játszmát". Vagy épít, vagy rombol. De a sikeresek és kreatívak - ha megtalálják a számításukat - szinte soha sem rombolnak. Alkalmatlan személyek pedig - megfelelő ellenőrzés hiányában - könnyűszerrel rombolásba, vagy egyéb zsákmányszerzési akcióba léphetnek. Mindig a vezetésben dőlnek el a dolgok. Ha egységes a vezetés, és határozott jövőképpel rendelkezik - továbbá nem riad meg minden kisebb -nagyobb akadálytól, akkor sikeres lehet a vállalat vagy bármilyen szervezet. Erős, összetartó CSAPATOT kell kialakítani megfelelő belső értékrendszerrel és irányelvekkel. A csapatot azonban ne keverjük össze a klikkel.
Fegyelem és szervezettség -továbbá hatékony belső ellenőrzés nélkül sem lehet eredményesen működtetni egy szervezetet. Sok esetben hiányoznak, de legalábbis nem naprakészek a szervezeti és működési szabályzatok, a technológiai-, és folyamat leírások. Sajnálatos módon még mindig sokan egy fajta fölösleges bürokráciának tekintik a rendszert.
Az ember csodálatos immunrendszere egy előre megkomponált algoritmus szerint szkenneli a testünket és semmisíti meg a selejt sejteket. Ez a precíz algoritmus megközelítőleg 20 nap alatt fut le, de amennyiben nagyobb problémát érzékel, a szkennelés azonnal odaugrik és könnyűszerrel kijavítja a problémákat. Ha viszont az immunrendszer nem kellő éberséggel ugrik a nagyobb problémához, hanem "bealszik" akkor megindul a rák képződése. A vállalati belső "elhárításnak" is így kell működnie. Szükséges egy vizsgálati menetrend, de attól azonnal el kell térni, ha bármely területen kritikus helyzet kezd kialakulni.
A vállalatok és szervezetek hatékony működtetésének egyik záloga a folyamatos belső audit és ellenőrzés, és megint ellenőrzés. Az ellenőrzés kizárólag akkor hatékony, ha rendre feltár kisebb- nagyobb javítani, korrigálni valókat. Azokat a belső ellenőröket, akik hónapokig - vagy akár évekig - semmilyen hiányosságot sem képesek feltárni, a legrövidebb időn belül célszerű a szervezetből eltávolítani. Az ellenőrzések első számú funkciója sohasem a személyi felelősség megállapítása, hanem a rendszer fejlesztése. A szervezetek működését folyamatosan fejleszteni és csiszolni kell. Sokan próbálkoznak íróasztal mögüli ellenőrzéssel, ami természetesen teljesen fölösleges időtöltés. Bizony le kell menni a legalsó raktár helyiségbe és el kell utazni a legtávolabbi lerakatba is, és személyesen kell a dolgok helyzetéről meggyőződni!
A leggyengébb láncszemeket pedig mindig erősebbre kell cserélni, - különösen akkor ha ellenőrzési vagy kockázatkezelési munkatársról van szó. Első lépésként képzésre és beillesztésre van szükség. Amennyiben az adott személy nem képes produkálni, akkor következhet a más munkakörbe helyezés, vagy elbocsátás.
A szervezeti kockázatok kezelését kizárólag tapasztalt és komoly referenciákkal rendelkező személyekre szabad csak bízni, akik kellő tapasztalattal jártassággal és empátiával képesek az összefüggéseket kezelni.