2013. jún 12.

Big Brother

írta: steve4security12
Big Brother

 

mark-zuckerberg.jpg

A televíziózás történetének egyik nagy sikere volt a Big Brother, amely hazánkban is nagy népszerűségnek örvendett. Az Egyesült Államokból érkező hírek viszont arra utalnak, hogy a tévés feldolgozást egy igazi "valóság-show" követi, amely közel sem olyan szórakoztató. Szép lassan úgy érezhetjük magunkat, mint a valóság-show szereplők - vagyis minden lépésünket követhetik.

Nagyon nagy kérdés, hogy a kormányok által felügyelt titkosszolgálatok meddig mehetnek el  az adatgyűjtés és megfigyelés területén. A nemrég kipattant NSA botrány nagyon sok emberjogi szakértőből váltott ki kritikus gondolatokat és kérdéseket. Természetesen mindenki tudja, hogy a terrorizmus elleni fellépés, továbbá a szervezett bűnözés visszaszorítása és több más szempont miatt a titkosszolgálatok éberen figyelnek. Az információ azonban hatalom,  amivel lehet élni, de sajnálatos módon visszaélni is. Na éppen ezektől a visszaélésektől, és suta "félreértésektől" tartanak nagyon sokan tengeren túl és innen is.


A titkosszolgálatok működése sok szempontból könnyebbé vált napjainkban, mert a közösségi portálokra feltöltött töménytelen személyes adatot játszi könnyedséggel tudják elemző, értékelő munkájukban használni. Egyik korábbi írásomban már írtam a RIOT szoftverről, amellyel gyakorlatilag minden lépésünket követhetik. Ma már gyakorlatilag közismert a széles nyilvánosság előtt is, hogy a titkosszolgálatok számára nagyon nagy segítséget nyújtanak a közösségi portálok - különösen a Facebook! Már olyan szóbeszéd is felröppent, hogy Mark Zuckerberg a CIA ügynöke, de azt gondolom, hogy ez csupán pletyka. Viszont közel sem pletyka, hogy a titkosszolgálatok erőteljesen érdeklődnek a közösségi portálok által tálcán kínált hatalmas mennyiségű személyes adatért.   A közösségi oldalakon mozogva játszi  könnyedséggel feltérképezhető egy adott célszemély  érdeklődési profilja és kapcsolatrendszere is.

A brit Guardian és a The Washington Post  által egyidejűleg  nyilvánosságra hozott NSA-dokumentum szerint a Prism (Pizma) programban együttműködik a hatóságokkal a Microsoft, a Yahoo, a Google, a Facebook, a PalTalk, az AOL, a Skype, a YouTube és az Apple is. A Microsoft csatlakozott először, 2007-ben. Az utolsó az Apple volt, 2012-ben. 

Az érintett cégek tagadják, hogy a titkosszolgálatokat "beengedték" volna a szerverszobáikba. Mindenesetre az ügy óriási felháborodást váltott ki az Egyesült Államokban, - de világszerte sokan kritikusan szemlélik a fejleményeket. Egyes emberjogi szakértők már-már egy Orwelli világot vizionálnak, sajnálatos módon egy olyan országot illetően, amelyet még mindig nagyon sokan a demokrácia és emberi jogok egyik emblematikus országának könyvelnek el. Természetesen az ügy a közvélemény és a média élénk érdeklődését élvezi, de a show műsorok is rácsatlakoztak a témára.

 Kiemelt stratégiai jelentőségű ipari óriások (energetika, gyógyszeripar, katonai technológiák területén is elképesztő pénzek mozognak üzleti hírszerzés céljából. Az üzleti hírszerzésnek természetesen vannak legális és illegális módszerei. NetTraveler csoport működése ez utóbbiak közé tartozik. Az ipari nagyvállalatok egymás közötti kémkedési ügyei azonban a jelek szerint sokkal kevésbé hozza lázba a nagyközönséget. 

A titkosszolgálatok működése természetesen egy átlag állampolgár, vagy vállalat  életét nem érinti - ha csak nem tart fent olyan kapcsolatokat amelyeket állambiztonsági szempontból kockázatosnak ítélnek. Az persze mindig kockázatos ha bármelyik kormány titkosszolgálata, a feltárt kényes adatokat aktuálpolitikai célokra, - például ellenzéki személyek kompromittálására kívánja felhasználni.

Véleményem szerint sokkal aggasztóbb, hogy a volt titkosszolgálati munkatársak, illetve bűnözői körök által pénzelt informatikai zsenik is hozzáférhetnek személyes adatainkhoz, könnyűszerrel feltérképezhetik kapcsolatrendszerünket, és ez elegendő kiinduló alap lehet akár visszaélések  és   bűncselekmények megtervezéséhez is.

 Kedves Olvasó emlékszel még a hírhedt UD ZRT. ügyre? Ott valaki  nagy ügybuzgalmában a "megnézem a Mac-könyvtárban" félmondatot "megnézem a MEH-könyvtárban"-nak értette.  Ahogy szokták mondani pestiesen: nem mindegy,... 

Mindenesetre nagyon válogassátok meg az ismerőseiteket és  - mint a fenti példa is int minket - a szavaitokat  is, hogy még véletlenül se kerülhessetek egyetlen szolgálat látókörébe sem. 

Szólj hozzá

facebook lehallgatás titoktartás kockázatkezelés üzleti hírszerzés veszélyforrások magántitkok