Csalásról és átverésről beszélnek azok a befektetők, akik esetenként több millió forintot invesztáltak aranyba. Egyelőre se a beígért aranyhoz, se pedig a befektetett pénzükhöz nem jutnak hozzá. Marad a  tiltakozás, pereskedés és a keserű tanulság, hogy talán körültekintőbben kellett volna  hosszú évek munkájával megtakarított pénzüket befektetniük.

Az Aranyközpont ZRT. vezérigazgatója arra hivatkozva kért tavaly csődvédelmet, hogy állítása szerint csalás áldozatává vált. Mostanra a tulajdonos másik társasága, a Safety Gold ZRT. sem tud teljesíteni. Hogy Sipos Úr maga is áldozat lenne, ezt csak a hatóságok tudják majd remélhetőleg tisztázni. Ő azt állítja, hogy azért került nehéz helyzetbe, mert egy közvetítő partnerük - egy tavaly június 13-án megrendelt, és 1,287 millió euró (több mint 350 millió forint) értékben ki is fizetett szállítmánnyal becsapta őket

Az ügyben rendőrségi vizsgálat zajlik, és valami azt súgja nekem, hogy megint sokan saját kárukon lesznek kénytelenek megtanulni a piacgazdaság farkastörvényeit. Az üzleti -és főleg befektetési világnak megvannak a maguk nagyon körülhatárolható szabályai. Az a kisebbik baj, ha ezekhez nem értünk. Az már nagyobb baj, ha megbízható szakértőt sem kérünk fel, mielőtt befektetünk. Azon meg túl kellene már lépni, hogy "olyan szimpatikus, meggyőző volt az üzletkötő". 

Céginformációs adatokhoz bárki könnyen hozzáférhet, és különösen üzleti tranzakciók előtt érdemes, sőt életbevágóan fontos lehet meggyőződni a makacs tényekről. A marketing, a kellemes stílus  és meggyőző modor  sok mindent elfedhet, sőt a figyelmünket is elterelheti. Az arany árfolyamának folyamatos emelkedése is rendkívül csábítóvá teheti az arany vásárlását - különösen pénzügyi válságok korszakában. De talán a józan ítélőképességünket azért nem kellene elvesztenünk - még az extra nagy hozam kilátásba helyezése esetén sem! Nyilvánvaló módon sokakat a rendkívül olcsó felvásárlási ár, és a kiváló hozam ígéretek vonzottak:

Ezért aztán azt javaslom, hogy ne csupán az ösztöneinkre és megérzéseinkre hallgassunk, hanem a tényeket is elemezzük.

Ha a fenti ügyben bárki is alaposabban tájékozódott volna előzetesen, legalábbis enyhén szólva kockázatosnak értékelte volna ezt a befektetést - főleg azok után, hogy a tulajdonos előző hasonló profilú cége már csődvédelmet kért.

Lehetséges, hogy némileg drágábban, de sokkal biztonságosabban is hozzá lehet jutni aranyhoz. Csupán be kell sétálnunk egy szakboltba és készpénz ellenében azonnal kezünkbe vehetjük az áhított nemesfémet. Távolról sem szeretnék senkinek se reklámot csinálni, de például az Orex -nél is lehet befektetési célból aranyat vásárolni. Nem mellékesen ez a vállalat nem egy,  hanem 60 éves tapasztalattal rendelkezik az arany- és ékszerek forgalmazásának területén! Lehetséges, hogy a fentihez hasonló hangzatos reklám ígéretekkel nem varázsolják el a befektetőket - de náluk azonnal hozzá lehet jutni a megvásárolt aranyhoz!

Az a gyanúm, hogy nagyon sokan nem a tények és realitások alapján hoznak üzleti döntéseket, hanem a vágyaik és reményeik által motiváltan. "Igazából egy jól működő internetes honlap hirdetésére lettünk figyelmesek!" - mondja az egyik károsult. Információim szerint itt is a jól ismert MLM rendszerrel és komoly hozam kilátásokkal szervezték a befektetőket. A károsultak sokasága nem csupán a befektetett összeget vesztette el, hanem egyúttal saját hitelességét és megbízhatóságát is. Ugyanis a résztvevők saját személyes kapcsolati tőkéjüket mozgósítva szervezték be a befektetőket. Jól ki volt ez találva - hiszen még reklámra sem kellett költeni. A károsultak zömmel egymást szervezték be a jó hozam reményében.

Manapság már bármelyik hazai bejegyzett cég adatai online leellenőrizhetőek. Komolyabb és részletesebb adatokért - így például mérlegbeszámolókért -  fizetni kell néhány ezer forintot, de a cégkivonatok többnyire ingyenesen letölthetők. Egy frissen alakult cég esetében nem elegendő  a "jól működő internetes hírportál". Valamilyen tőke- vagy működési garanciát kellene látni a társaság megbízhatóságára és komolyságára vonatkozóan. Én a magam részéről alapesetben egy frissen alakult társaságba egy fillért se fektetnék be. (Kivételt jelentene,ha valamilyen szenzációs találmányt készülnének piacra dobni. )  

ceginformaciosszolgalat.kormany.hu                         www.opten.hu 

www.e-cegjegyzek.hu                                           www.cegtalalo.hu                                      

www.cegadat.eu                                                  www.cegfurkesz.hu 

Roppant tanulságos, hogy a hazai befektetők jelentős részét enyhén szólva nem hozza lázba semmiféle tőzsdei befektetés - jóllehet a BÉT komoly ellenőrző tevékenységet fejt ki a betétesek érdekében. Ezzel szemben sokan tengerentúli,  internetes vállalakozásokban buknak el milliókat - anélkül, hogy a megnyerő reklámon kívül bármilyen érdemleges információjuk lett volna.  Szerintem sokkal alaposabban kellene tájékozódni pénzügyi befektetések előtt. Ha pedig valaki nem ért a pénzügyekhez, de még a céginformációs adatokat sem képes kellően elemezni, - akkor válassza a sokkal biztonságosabb államkötvényt, vagy kérjen pénzügyi szakértőtől tanácsokat. 

Természetesen mindenkinek jogában áll kockáztatnia a családja által megtakarított tartalék pénzt. Csak lassan meg kellene már tanulni, hogy az üzleti életben a legritkább esetben vannak extra hozamok. Aki pedig minden ésszerű érv ellenére továbbra is megy a saját feje és megérzései után - és hagyja magát "jól működő internetes portálokkal" meggyőzni - nos, ne lepődjön meg ha nagy összegeket fog bukni.

Pénzügyi megtakarításainkat  nagyon nehéz munkával érjük el, és egyre többen és egyre rafináltabb módszerekkel igyekeznek minket attól megszabadítani.  Sokkal alaposabb előkészületeket és tájékozódást igényel tehát egy decens befektetés. A kockázatok és hozamok pedig többnyire eltérő irányba mozognak. Minél magasabb hozamot ígérnek nekünk, annál magasabb a kockázat. Minél biztonságosabb egy befektetés, annál alacsonyabb hozammal kalkulálhatunk. Következésképpen aki vállalja a kockázatosabb befektetést a magasabb hozam reményében - különösen alaposabb tájékozódás nélkül is - ne lepődjön meg túlzottan, ha nem csak a hozamok nem realizálhatók! Sok kezdő kis vállalatnak nincs más esélye a piaci versenyben, mint magas kockázatokat bevállalva a legolcsóbb árat kínálni. De mint a jelen példa is jelzi, az olcsó árnak is meg van a maga ára!

Magyarországon közel 2600 (!!!) jogi személy rendelkezik arany forgalmazási engedéllyel. Maga az engedély kiváltása viszonylag nem túl bonyolult, de a garanciális feltételek sem tűnnek elég szigorúnak. A kereskedők többnyire külföldről szerzik be a forgalmazásra szánt aranyat. A jelenlegi jogi szabályozás szerint a PSZÁF nem felügyeli a tevékenységet. Nem lepődnék meg, ha az állami szervek előbb vagy utóbb  szigorúbb rendszerbe szerveznék a jogi engedélyezést - főleg pedig a garanciális követelményeket. Talán egy szigorúbb jogi szabályozással és erőteljesebb állami felügyelettel elkerülhetők lennének az ilyen kényes ügyek! Addig is kedves barátaim: Nem minden arany, ami fénylik!