Tökéletes biztonság sajnos nincs. Bármennyire is fájdalmas ezt beismernünk, de ezzel szembe kell néznünk. Bárki, aki tökéletes biztonságot ígér, az vagy szélhámos, vagy tájékozatlan. Nyilvánvaló módon arra kell törekednünk, hogy a kockázatok szintjét a lehető legalacsonyabb szintre csökkentsük. Ha "spórolunk" a biztonsági és vagyonvédelmi kiadásokkal, akkor tudnunk kell, hogy viszonylag magasabb biztonsági kockázatokkal kell együtt élnünk. Amennyiben megfelelő összeget szentelünk a biztonsági és védelmi kiadásokra és egy professzionálisan működő védelmi rendszert alakítunk ki, akkor  viszonylag alacsonyabb szintű kockázattal kell számolnunk. Jóllehet a  leghatékonyabb vagyonvédelmi rendszerek  sem garantálhatnak  100%-os biztonságot, de közel sem mindegy hogy milyen a biztonságérzetünk és kockázati kitettségünk. Családunk és saját nyugalmunk érdekében érdemes a kockázatokat kiiktatni, vagy minimálisra csökkenteni. 

Érdemes sorra vennünk azokat a kockázati tényezőket, amelyek közrejátszhatnak abban, hogy betörés elszenvedői legyünk:

1/  Ha úton-útfélen sokat dicsekszünk vagyoni helyzetünkkel, elegáns autónkkal, rengeteg pénzünkkel - akkor nem nagyon kell meglepődnünk, ha egy kellemes wellness hétvégét követően feltört és kifosztott otthonunkba térünk haza. Hivalkodó, és gazdagságot sugárzó családi házunk is nem csupán az adóhatóság és irigy szomszédok figyelmét kelti fel... Faluhelyen a kocsmákban megy a dicsekvés mesés családi örökségekről, - aztán kisvártatva jönnek az ivócimborák, de már feszítővassal...

2/ Ha szinte mindenkinek elújságoljuk, hogy hova (és mikor) megyünk nyaralni, vagy hosszú hétvégére, az egy újabb kockázat. Egyáltalán életmódunkról, szokásainkról, különösen távolléteinkről lehetőleg senkit se tájékoztassunk előzetesen.

Ma már egyre több értékesítési helyen kínálnak fel az eladók számunkra pontgyűjtő kártyákat, hírlevél feliratkozási lehetőségeket. Anélkül, hogy az ördögöt a falra festeném, ajánlatos alaposan végiggondolnunk, hogy milyen adatokat adunk meg magunkról, - illetve megbízunk-e az adott vállalat biztonságos adatkezelési rendszerében. 

3/ A közösségi oldalakon való megjelenés (Facebook) szinte önmagában egyfajta kockázat. Ha azonban gyakorlatilag minden releváns információt közzéteszünk magunkról,  a biztonsági beállításokat pedig teljesen  elhanyagoljuk, akkor az egy újabb rizikó tényező. Egyre több "hívogató" belső enteriőrről készült fotót, és  egzotikus nyaralásról készült  kép megosztást  látok mostanában. Ezek a gyakran "provokatív" képek azonban nem csupán az irigy rokonokat és ismerősöket "frusztrálják", - de adott esetben profi bűnözőkhöz is eljuthatnak, akik hűvös távolságtartással de mérnöki pontossággal tervezik meg betöréseiket.

4/ Ha semmilyen biztonsági berendezést, vagy mechanikai védelmi megoldást sem alkalmazunk az önmagában egy nagy kockázati tényező. Ha már nincs elegendő pénzünk, akkor elsőnek a biztonsági ajtókat és a nyílászárók mechanikai védelmét oldjuk meg, - mert ez első és legfontosabb lépés. 

5/ Amennyiben óvatlanul szinte  bárkit beengedünk lakásunkba, az újabb kockázat. Érdemes távol tartani az otthonunktól az ügynököket, zug kereskedőket. Legyünk roppant óvatosak  akkor is, ha váratlanul irreálisan magas összegért szeretnék megvenni a lakásunkat, és már jönnének is be azonnal, hogy körbe nézzenek... Egyre többször hallhatjuk a bűnügyi jelentésekben, hogy egyesek díjbeszedőnek vagy akár nyugdíjintézet munkatársának adják ki magukat. Kérjünk mindig fényképes igazolványt

6/ Ha elhagyatott helyen (például tanyán), vagy bűnügyileg fertőzött területen található lakásunk, az tovább emeli a kockázati kitettségünket. Bűnügyileg fertőzött területen, - ahol már szinte minden szomszédunkhoz betörtek egyszer-kétszer - kiemelten fontos profi biztonsági berendezések telepítése.

7/ Ha lakásunk körül nincs - vagy csupán minimális - éjszakai térvilágítás van, az további erős kockázat. A betörők ugyanis szeretnek az éjszakai sötétség leple alatt inkognitóban maradni. Nem nagy költség a külső térvilágítás kialakítása. A mozgásérzékelővel kombinált világítás ráadásul kizárólag akkor kapcsol be, ha hazaérkezünk, vagy hajnal kettőkor hívatlan látogatónk érkezik.

8/ Amennyiben huzamosabb ideig  lakatlanul hagyjuk lakásunkat, az tovább emeli a betörési kockázatot. A postai levelekkel és újsággal zsúfolt postaláda, az ápolatlan kert azonnal árulkodó jel...

A betörésnél akár még nagyobb és komplikáltabb problémák is adódhatnak, ha illegális módon beköltöznek üresen hagyott otthonunkba. Ilyen gondok megelőzése érdekében  célszerű kiadni a lakásunkat valakinek (ami egyúttal pénzt is hoz) vagy legalábbis megkérni valakit, hogy rendszeresen felügyeljék otthonunkat. Távfelügyeleti rendszer kialakítása is jó megoldás lehet, ingatlanunk védelme céljából. De még ennél is van lejjebb. Egyes településeken szinte teljesen lebontották és széthordták a tolvajok az üresen hagyott házat.

Amennyiben rendszeresen akár hétvégenként távozunk el otthonról, - már csupán a kiszámíthatósága miatt is, ez is egyfajta kockázat. 

9/ Idős egyedül élő nők lakásai többnyire nagyobb kockázatnak vannak kitéve, - a betörők ugyanis kevésbé tartanak a lebukástól ilyen "célpontok" esetében. Ezek a "roppant bátor" emberek ugyanis zömmel a legkisebb ellenállás-, és kockázat mentén gondolkodnak...

10/ A lezserségünk és naivitásunk talán a legerőteljesebb kockázati tényező lehet. A lábtörlő alatt elrejtett kulcsok, a ismerőseink számára ajtóra  kifüggesztett - vagy FB-on megosztott - üzenet, hogy hova távoztunk és mikor jövünk haza, egyúttal szinte szelíd invitálás is lehet betörők számára.

Amikor kockázatkezelési (risk management) szempontból elemezzük értékeink (lakásunk, hétvégi házunk,) helyzetét, az alábbi főbb szempontokra kell figyelnünk:

1/ Az esetlegesen bekövetkező káresemény (pl. betörés) valószínűsége. A fenti 10 pontban röviden összefoglaltam azokat a kockázatokat, melynek eredőjeként generálódik egy betörési valószínűség. Statisztikai adatokkal és matematikai módszerekkel talán ki is számolhatnánk egy viszonylag egzakt betörési valószínűséget. 

2/ Az esetlegesen bekövetkező káresemény nagysága, kiterjedése. Minél nagyobb anyagi értéket halmoztunk fel otthonunkban annál nagyobb a kockázati kitettségünk.

2/a Sok esetben az effektív felbecsülhető károknál  lényegesen nagyobb az a másodlagos károkozás, amelyet pl. egy elrabolt számítógépben vagy okostelefonban  tárolt értékes és bizalmas információk okozhatnak.

2/a Nem felbecsülhető az a mentális rombolás, amelyet egy betörés vagy rablás a lelkekben okozhat. Elsősorban a kisgyerekek biztonságérzete roppanhat meg egy feldúlt és kirabolt lakás látványától.

A kockázatok elemzése és kezelése során a fenti két kockázat együttes súlyát kell elemeznünk, és adekvát, pénzügyileg optimális megoldást találnunk.   Olyan ez, mint a sakkjáték, csak éppen ennek a "játéknak" mások lehetnek a következményei! Az otthonunk szentsége és magánvagyonunk megóvása  szerintem mindennél fontosabb feladat. A  kockázati kitettség felmérése  és optimális vagyonvédelem megtervezése és  megvalósítása érdekében érdemes   profi szakértőkhöz fordulni!