Úgy tűnik, a bábeli zűrzavar még ma is tart, - hiszen gyakran félreértjük egymást. A tudósok 6000 nyelvet tartanak nyilván, melyek többsége már gyakorlatilag kihalt, vagy csak kevesen beszélik. Ennyi nyelvet nyilvánvalóan képtelenség megtanulni, de néha mintha az anyanyelvünket sem egyformán értelmeznénk. Hiába ismerjük az összes elhangzott szót, gyakran azt érzékeljük egyes ismerőseinkkel, hogy nem értjük egymást. Mintha más nyelvet beszélnénk...  Kis túlzással  azt mondhatnánk, hogy a 7 milliárd  ember 7 milliárd saját szubkulturális nyelvet beszél, saját tapasztalatai és személyes élményei mentén. A félreértések és viták gyakorlatilag programozhatók,  mert mindenki mondja a magáét - de mintha nem figyelnénk eléggé egymásra. A meg nem értést, a vitákat persze a szőnyeg alá lehet söpörni, de azok maguktól nem tűnnek el - sőt konfliktusokba torkollhatnak, esetenként sajnos súlyos konfliktusokba.

Pszichológusok, szociológusok kutatják és elemzik a konfliktusok okait. Ezúttal én is megkísérlem tovább boncolgatni ezt a szinte kibogozhatatlanul összetett kérdéskört. Korábban már foglalkoztam ezzel a témakörrel. Természetesen én magam is személyes tapasztalataimra hagyatkozom.

Meg nem értett szó. Egyes felmérések szerint vállalati középvezetők esetében gyakran okoz problémát, hogy szakkifejezéseket egyszerűen nem ismernek, vagy teljesen téves adatokkal rendelkeznek a jelentést illetően. Ma már a mindennapi vállalati életben nagyon sok szakkifejezés kering a jobb megértést elősegítendő - de ha valaki nem érti a szavak jelentését, az bizony komoly félreértéseket okozhat. Személyesen szoktam ellenőrizni az állásinterjúkra jelentkezők tudását egy ellenőrző lista segítségével. Enyhén szólva vegyes a kép...

Nincsenek definiálva a szavak jelentései. Ha azt mondom: hamarosan, az nekem két percet jelent, valaki másnak két órát - és van akinek két hónapot. Ha azt mondom: közel van, számomra néhány métert, valakinek néhány száz métert, míg megint másoknak néhány kilométert jelent. Nagyon kevés olyan értelmező szótár áll rendelkezésünkre amely legalább a releváns szavak jelentését értelmesen és szakszerűen definiálná. Még az olyan alapszavak mint adat és információ sincsenek egzakt módon definiálva.

Szelektív érzékelés. Valamennyien hajlamosak vagyunk az általunk hallottak és olvasottak között csak azt meghallani és érzékelni, ami a személyes érdekeinket érinti. Ezt fejezi ki rendkívül leleményesen nyelvi kultúránk már magában a szóban is, mely így hangzik: érdekes! Az angol interesting szó etimológiai alapja is erre utal, hiszen az interest szó jelentése érdek. Szavaink más-más hatást váltanak ki embertársainkból, mivel más-más érdekeik vannak, másképp szocializálódtak és más-más "nyelven" is beszélnek. A közös érdekeltség megteremtése,  annak folyamatos fenntartása és kommunikálása lehetne egyfajta megoldás.

Interpretálunk. A szavaknak sajátságos érzelmi töltése van számunkra, így azokat valamennyien másképp érzékeljük és értelmezzük. Egy kínai közmondás szerint a fába vert szegeket ki lehet húzni, de a hegek ott maradnak. Bizonyos szavak "történelmi, vagy akár személyes emlékeket" hordoznak, amelyek az adott személyben képesek indulatokat kelteni. Immáron egyre több olyan szó van nyelvünkben, amit szinte már félve - vagy egyáltalán nem -  használunk mert annak áthallása van, és heves érzelmeket képes kiváltani.

Torzítások. A hozzánk eljutott információk és adatok gyakran hamisak, és torzítottak. Szinte ki kell hámoznunk az alapadatokat a manipulatív interpretációk tömegéből. Gyakran szoktam idézni példaként a klasszikus történetet a jereváni rádió híréről, amely arról szól, hogy "Moszkvában Volvókat osztogatnak". Aztán később cáfolják: a hír nem teljesen pontos, mert "nem Volvókat, hanem Volgákat, és nem osztogatnak hanem fosztogatnak. Egyébként a hír igaz". Személyes tapasztalataim szerint a szóbeszédben és gyakran a FB-on és híradásokban is keringő híreknek a 80-90 %-a nem pontos, és nem szakszerű! Néha a személyes vélemények elnyomják az alapadatokat.

Nem elég az intelligencia, szociális intelligenciára van szükségünk ahhoz, hogy a szavainkkal - amelyek fegyverként is képesek hatni - ne okozzunk fölösleges sebeket, indulatokat. Brian Tracy szerint minél több emberrel ki tud jönni valaki, annál magasabb, minél kevesebb emberrel tud valaki kijönni, annál alacsonyabb a szociális intelligenciája. A munkahelyeken és nagyobb közösségekben különösen nagy morális rombolást képesek okozni a leszegett fejű egoisták, akik  -mint elefánt a porcelánboltban - folyamatosan feszültséget és konfliktust generálnak maguk körül.

Sok-sok párbeszédre és sokkal kevesebb monológra van szükségünk ahhoz, hogy harmóniát teremtsünk. Saját érdekeink szajkózása nem fog harmóniát teremteni.  A másik fél megértése odafigyeléssel kezdődik.  Ez a magánszférában és a vállalati életben is így működik. Csak azok az emberek képesek harmóniát teremteni maguk körül, akik saját önös érdekeiken túl tudnak tekinteni, és más érdekeket is képesek meghallgatni, elfogadni és harmonikus rendszerbe integrálni. A bölcs ember nem folyton harcállásokat épít, hanem inkább harmóniát teremt az érdekek bölcs összehangolásával. Természetesen csak bölcs, intelligens és toleráns emberek képesek harmonikus közösséget építeni. Kevesek jó szándéka nem mindig elégséges...