Szerepzavaros emberekkel a társadalom minden területén találkozhatunk. Ez alól a mi szakmánk sem kivétel. Jóllehet a vagyonőrök túlnyomó többsége megfelelő alázattal és szakértelemmel végzi munkáját, időnként valamennyien találkozhatunk irritálóan viselkedő őrökkel. A kulturálatlan viselkedésre a jellemzően alacsony jövedelem sem lehet magyarázat. Sajnálatos módon, sokan hajlamosak általánosításokra, és egy két goromba vagyonőr viselkedése alapján a teljes szakmánkat beskatulyázzák. Egyes újságírók pedig egyenesen nem tudnak elszakadni a "kopasz, kigyúrt vagyonőr" klisétől.

Lehetséges, hogy én elfogult vagyok, de úgy látom, hogy a szakmában dolgozó őrök nagy többsége tisztességesen végzi munkáját. A viszonylag nagy fluktuáció miatt azonban a legkörültekintőbb kiválasztás ellenére is időnként olyan személyek is felvételre kerülnek akik nem feltétlenül öregbítik a szakmánk jó hírét:

o "Hatósági" attitűd. Ami talán a leggyakrabban előforduló hiba, az a sarkos, kicsit szögletes viselkedés, mely egyfajta rossz értelemben vett hatósági stílusra emlékeztet. A magabiztos intézkedés és a jó fellépés természetesen elvárás a szakmánkban, - de a megfelelő szociális intelligencia is. Attól tartok,  ezt nem lehet iskolapadban és továbbképzéseken megtanulni. Az egyik nagy megbízónk évekkel ezelőtt tárgyalni indult, és a főportán megkérte az ott posztoló kollégánkat, hogy kérjen neki egy taxit. Vagyonőr kollégánk helyéről fel sem állt, csupán egy lezser mozdulattal a recepciós pultra lendítette a városi telefont, majd közölte a megbízóval, hogy rendeljen magának ő taxit. Ennek következtében én egy félórás "edukációt" kaptam ettől a hölgytől - egyébiránt teljesen jogosan - viselkedéskultúrát illetően.

o "Savanyú uborka" attitűd. Egyre több olyan személy jelentkezik vagyonőrnek, akik korábban értelmiségi pályán dolgoztak akár mérnökként, akár újságíróként vagy akár vállalkozóként. Nagy úr a kényszer, dolgozni kell valahol, hiszen mindenki meg akar élni. Van, aki ezt a nagy változást megfelelő alázattal tudja kezelni, míg mások folyton olyan képet vágnak, mint akik citromba haraptak. Sajnos ezek a megkeseredett emberek korábbi feldolgozatlan kudarcaikat is folyamatosan beviszik munkahelyükre, és gyakran sértett félként reagálnak gyakorlatilag mindenre.

o "Méla undor" attitűd. Egy két ember olyan szinten unja, sőt esetenként szégyelli ezt a szakmát, hogy azt le sem tudja tagadni - hiszen "olvasni lehet az arcán". Ezek az őrök jellemzően egyfajta "megélhetési vagyonőrként" a szó szoros értelmében nyugdíjas állásnak tekintik munkájukat. Jellemzően cinikusan és lekezelően kommunikálnak mindenkivel. Személyes tragédiának élik meg, hogy nekik csupán ez a hívatás jutott.

o "Rambó" attitűd. Egyes biztonsági őrök a szakmában a Rambó-film által keltett mám-már mitikus hős figurát keresik - nyilvánvaló módon reménytelenül - mert ez a munkakör közel sem erről szól. Ezek a szerepzavaros személyek igen gyakran túlreagálnak, és az igazság bajnokaiként sok mindent érzelmi alapon közelítenek meg, - egy kicsit elhanyagolva a világos gondolkodást. Ezek a fiuk többnyire külső megjelenésükben is igyekeznek Rambóként kinézni...

o "Sunyi" attitűd. A legdurvább esetekben az őrök maguk is elkövetnek kisebb-nagyobb lopásokat, és ezáltal nagyon súlyos morális károkat okoznak munkaadójuknak, de ezen túlmenően az egész szakmának is. Szerencsére ilyen súlyos esetek nagyon ritkán fordulnak elő - ugyanakkor sajnos a sajtó szinte mindig a negatív hírekre "harap".

Nagyon sok vagyonőr alapvetően azért szenved szerepzavarban, mert nem a saját elhatározása alapján döntött a szakma mellett, hanem egyéni egzisztenciális helyzetének megroppanása után - kvázi kényszerből - igyekszik önmagát hasznossá tenni, és megélhetéséhez jövedelemre szert tenni.Nagyon sok vagyonőr csupán azért szenved szerepzavarban, mert a munkahelyén "rossz szereposztást" kapott. Van aki kiválóan megállja a helyét a teherportán, mert felpattan a teherautó platójára - és az összes trükköt ismeri amit  a sofőrök valaha is alkalmaztak. Viszont lehetséges, hogy ugyanez az őr a recepción nem találja fel magát.

A negatív példákat a közvélemény -és főleg a közvélemény befolyásolói éles szemel észreveszik és kipellengérezik. Amint közismert, a rossz hírek tízszer gyorsabban és hatékonyabban terjednek. Annak nincs hír értéke, hogy a kutya megharapja a postást, de annak igen, ha postás harapja meg a kutyát.

Ugyanakkor reálisan megítélve azt is látnunk kell, hogy a vagyonőrök túlnyomó többsége a méltatlan körülmények és jövedelmek ellenére kiváló munkát végez. Áldozatos munkájukkal  hozzájárulnak a megrendelő vállalatok és intézmények zavartalan, biztonságos működéséhez és közvetlen-  közvetett módon a közbiztonság jelenlegi szintjéhez is.