A robotika fejlődése évtizedekre nyúlik vissza, de a leglátványosabb előrelépések eddig elsősorban a gyártásban és a logisztikában jelentek meg. A biztonsági járőrrobotok fejlesztése ennél jóval összetettebb feladat, hiszen ezek a rendszerek nem steril ipari környezetben működnek, hanem élő, dinamikus emberi terekben. Egy üzemcsarnokban, ahol éjszaka vagy hétvégén nincsen emberi jelenlét, lényegesen biztonságosabban és kiszámíthatóbban alkalmazható robotizált felügyelet. Ugyanakkor a forgalmas, nyílt munkahelyeken – bevásárlóközpontokban, irodaépületekben – a technológia bevezetése sokkal nagyobb körültekintést, előzetes tesztet és felelős döntés-előkészítést igényel.

A biztonsági robotok alkalmazásának egyik legnagyobb kihívása az, hogy miként reagálnak a váratlan, nehezen modellezhető helyzetekre. Míg egy embereket nélkülöző ipari közegben a robotok hibái ritkán járnak súlyos következményekkel, addig emberi környezetben már egy látszólag apró szenzorhiba vagy rosszul értelmezett helyzet is balesetet okozhat.

Egy tanulságos amerikai eset – amikor a robot „nem látta” a gyereket

Különösen érzékeny területnek számítanak azok a helyszínek, ahol gyermekek is közlekednek. A kaliforniai Stanford Shopping Center ismert esete erre adott komoly figyelmeztetést: egy biztonsági robot a zsúfolt folyosón haladva fellökött egy kisebb gyermeket, majd át is haladt a kisfiú lábán. Az eset – amely 2019 körül került a nemzetközi sajtó fókuszába – azért váltott ki különösen erős reakciót, mert a robot tömege mintegy 135 kilogramm volt, ami ilyen helyzetben akár súlyos sérülést is okozhatott volna. Bár szerencsére nem történt maradandó károsodás, az incidens világosan rávilágított arra, hogy az autonóm üzemmódú robotok érzékelőrendszerei abban az időszakban még messze nem voltak tökéletesek, különösen olyan környezetben, ahol kiszámíthatatlan emberi mozgások – főleg kisgyerekek – vannak jelen.

Remélhető azonban, hogy azóta az iparág jelentős technológiai fejlődésen ment keresztül, és a modern újgenerációs robotok fejlesztése során már kiküszöbölték azokat a „gyermekbetegségeket”, amelyek ezt az eseményt lehetővé tették. A folyamatos innováció és a szigorúbb tesztelési protokollok ma már sokkal magasabb biztonsági szintet ígérnek.

Ilyen közegben a robotok bevezetése csak szigorú kockázatelemzés, gondosan megtervezett tesztüzem és folyamatos felügyelet mellett képzelhető el. A biztonsági koncepció kulcseleme, hogy a robot ne veszélyforrásként jelenjen meg, hanem kontrollált, felügyelt és jól dokumentált rendszerként, amely illeszkedik a terület biztonsági stratégiájába.

Két alapvető üzemmód – kétféle felelősség

A modern biztonsági robotok általában két alapvető üzemmódban működnek. Az egyik a távvezérelt irányítás, amely során egy képzett operátor a robot kameraképeit, szenzoradatait és rendszerüzeneteit figyelve irányítja a robot mozgását és beavatkozását. Ez az üzemmód különösen akkor válik fontossá, ha olyan területre kell belépni, ahol az ember számára közvetlen veszély áll fenn – például mérgező gázok, füst vagy sugárzás jelenléte miatt. Ilyenkor a robot lényegében egy távirányítású felderítő és ellenőrző eszköz, amely jelentősen csökkenti az emberi kockázatot.

A másik működési forma az autonóm üzemmód, amikor a robot előre meghatározott útvonalak, algoritmusok, szoftveres döntési logika és – egyre gyakrabban – mesterséges intelligencia támogatásával járőrözik. Ez a technológia nagy hatékonyságot ígér, ugyanakkor minden autonóm rendszer esetében fennáll a téves helyzetfelismerés, hibás akadályészlelés vagy késleltetett reakció kockázata. A felelős vagyonvédelmi koncepció ezért megköveteli, hogy minden olyan helyszínt, ahol autonóm robotot kívánnak alkalmazni, részletes kockázatelemzés, előzetes szimuláció és szigorú pilot üzem előzze meg.

Mit tudnak ma az új generációs „robotőrök”?

A biztonsági robotok felszerelhetősége ma már rendkívül sokrétű. A nagy felbontású optikai kamerák mellett hőkamerák, mozgásérzékelők, hanganalizáló modulok, szag- és gázdetektorok, valamint különféle intelligens mintafelismerő rendszerek is integrálhatók. A korszerű robotok rendelkezhetnek fejlett szabotázsvédelmi megoldásokkal, ütközésgátló technológiával, lézeres vagy ultrahangos távolságmérőkkel, valamint geofencing funkcióval, amely megakadályozza, hogy a robot elhagyja a kijelölt, biztonságos területet.

A kültéri járőröző robotok a területre behatoló, gyanús vagy illetéktelen személyeket képesek azonosítani, és előre beállított hangüzenettel felszólítani a terület elhagyására. Szükség esetén hanggenerátorral vagy erősített hangosbemondóval növelhető a visszatartó hatás, ugyanakkor az alkalmazott technológiák megválasztásánál mindig figyelembe kell venni a jogi előírásokat és az arányosság elvét. Az operátorok – egy diszpécserközpontból – közvetlenül is kommunikálhatnak az érintett személyekkel, miközben élőben látják a robot kameraképeit és a szenzoradatokat. Az intelligens kamerákkal és AI-alapú videoanalitikával felszerelt robotok a járőrözés során minden releváns eltérést – például szokatlan mozgást, engedély nélküli tartózkodást, gyanús tárgyat – azonnal továbbítanak az operátornak, aki dönthet a további lépésekről.

A technológia fejlődése gyors, ugyanakkor ma még ott tartunk, hogy egy korszerű biztonsági robot beszerzési költsége nagyságrendileg akár 50 millió forint körül is alakulhat. Ez önmagában is komoly belépési korlátot jelent, különösen addig, amíg nem bizonyítható egyértelműen, hogy a beruházás mérhető költség- és kockázatcsökkentést hoz a vállalat számára. A gazdasági számításokon túlmenően figyelembe kell venni a robotok meghibásodásából fakadó károk lehetőségét is: legyen szó személyi sérülésről, berendezési tárgyakban esett kárról vagy akár magának a robotnak a sérüléséről.

Ismert példa erre a Washington DC-ben „öngyilkosnak” nevezett robot esete, amikor egy járőröző robot – feltehetően érzékelési vagy pályatervezési hiba miatt – váratlanul egy szökőkútba gurult, és súlyos károsodást szenvedett. Ez az eset is azt támasztja alá, hogy a robotok fizikai környezetét, a terepviszonyokat, a szintkülönbségeket, vízfelületeket és egyéb objektumokat a tervezés során részletesen elemezni kell, és az üzembe helyezést mindig megelőzze a terephez igazított biztonsági konfiguráció.

Őrmester Nyrt.: innováció felelősséggel, lépésről lépésre

Az Őrmester Nyrt.-nél elkötelezettek vagyunk a korszerű, technológiailag előremutató megoldások alkalmazása mellett, de legalább ennyire fontosnak tartjuk, hogy az innováció csak akkor válik valódi értékké, ha felelősen és átgondoltan illeszkedik egy szervezet működésébe. A biztonságtechnika területén különösen igaz, hogy a látványos technológiai újdonság önmagában nem cél, hanem eszköz, amelynek illeszkednie kell a jogszabályi, etikai, gazdasági és szakmai keretekhez.

Számunkra ezért a következő időszakban elsődlegesen a piac áttekintése, a potenciális technológiai partnerek felkutatása, a műszaki feltételek teljes körű vizsgálata és az előkészítő egyeztetések jelentik a legfontosabb feladatot. Célunk olyan területeken megkezdeni a tesztüzemeket, ahol az emberi jelenlét minimális vagy teljesen hiányzik, ezáltal a kockázat a nullához közeli szintre csökkenthető. Így valós körülmények között, de kontrollált módon gyűjthetünk tapasztalatot a robotok megbízhatóságáról, üzemeltetési költségeiről és integrálhatóságáról.

Meggyőződésünk, hogy néhány éven belül a biztonsági robotok ára, megbízhatósága és technológiai érettsége eléri azt a szintet, amely már nemcsak technológiai érdekességként, hanem valódi, üzletileg is racionális alternatívaként jelenik meg a klasszikus élőerős járőrözés kiegészítésére. 

Milyen területeken számolunk a robotok gyakorlati (éles) bevezetésére?

A gyakorlati alkalmazási lehetőségeket elsőként a nagy logisztikai raktárak éjszakai belterületi felügyeletében látjuk, ahol a robotok stabilan, kiszámítható környezetben működhetnek, és tehermentesíthetik a vagyonőröket a monoton járőrözési feladatoktól. Az emberi erőforrás így inkább a bonyolultabb, döntést igénylő helyzetek kezelésére koncentrálhat.

Ezt követően az ipari létesítmények külső területein – megfelelő útburkolat, világítás és kommunikációs infrastruktúra mellett – szintén reális alternatívává válhat a robotizált járőrözés. Ilyen környezetben a robotok alkalmasak lehetnek a behatolás-érzékelés, a gyanús mozgások, az illetéktelen tartózkodás vagy a rendellenes események azonosítására, valamint a kijelölt járőrútvonalak rendszeres, dokumentált ellenőrzésére.

Meghívás együttműködésre

Nyitottak vagyunk arra, hogy szakmai párbeszédet folytassunk olyan vállalatokkal és intézményekkel, amelyek érdeklődnek az együttműködés vagy egy későbbi pilot projekt lehetősége iránt. Meggyőződésünk, hogy a jövő biztonságtechnikája a robotika és az emberi szakértelem felelős kombinációjára épül. A technológia szerepe nem az, hogy kiváltsa az embert, hanem az, hogy támogassa a felelős humán döntéshozatalt, növelje a biztonság szintjét és csökkentse a kitettséget – miközben az élőerős vagyonvédelem továbbra is a rendszer egyik kulcseleme marad.