Gyilkos szén-monoxid
Pontos statisztikákat nehéz fellelni, de becslések szerint évente 10-30 ember veszti életét szén-monoxid mérgezés következtében. Kisebb-nagyobb mérgezést pedig nagyon sokan megéltek már a fűtési szezonban. Sokan talán tudatában sem voltak annak, hogy mérgezést szenvedtek el.
A szén-monoxid fűtőanyagok, vagy üzemanyagok égése során keletkezik. Mérgezés leggyakrabban a nem megfelelően szellőző kályhák, kazánok használatakor, vagy nagy mennyiségben felszaporodó kipufogógázban fordul elő. Gyakori, hogy eldugult vagy rosszul vezető kémények, rossz tömítésű kazáncsövek okozzák a problémát. A fusimunka, a szakértelem hiánya és az elhanyagolt fűtőberendezések nagyon komoly - akár életveszélyes - következményekkel is járhatnak.
A szén-monoxid (CO) színtelen, szagtalan, ízetlen gáz, így nagyon nehéz azonnal felismerni. A legnagyobb probléma az, hogy szén-monoxid érzékelő nélkül gyakorlatilag észrevehetetlen, általában csak a rosszullét vagy hányinger figyelmeztet jelenlétére.
Milyen panaszok, tünetek esetén gyanakodjunk CO mérgezésre?
A tünetek sajnos nem specifikusak, sok más betegség is okoz hasonló panaszokat. Ezért is gyakori, hogy a beteg nem gondol a mérgezésre, más kisebb problémára - például influenzára - gyanakszik. A szénmonoxid légtérbe került koncentrációjától függően a tüneteknek és panaszoknak 3 szakaszát különböztethetjük meg:
1. fázis: fejfájás, szédülés, hányinger, hányás, főként az alsó végtagokon jelentkező gyengeség, bénulás
2.. fázis: görcsrohamok, rángatózás, szívritmuszavarok, alacsony vérnyomás, hányás, görcsroham közben a hányadék esetleges félrenyelése
3. fázis: eszméletlenség, petyhüdt izomzat, légzésbénulás, akár halál is bekövetkezhet
Mi tehetünk, ha CO mérgezésre gondolunk?
Legfontosabb feladat a megelőzés: a kémények, kazánok, kályhák szakszerű beszerelésével, ellenőrzésével általában elkerülhető lenne a mérgezés. A kazán-helyiség szellőztetését és a kémények műszaki állapotát a szakhatóság folyamatosan ellenőrzi. A lakásunkat rendszeresen szellőztetni kell, mert így az esetleg alacsony koncentrációjú szénmonoxid nem tud felgyűlni.
A Magyarországi Kéményseprők Országos Ipartestülete néhány éve így tájékoztatott:Budapesten 44 ezer veszélyes kémény van, ezekből 23 ezer bármikor szénmonoxid-mérgezést okozhat, és majdnem százezer budapestit veszélyeztetnek. Országosan százezer is lehet a veszélyes kémények száma.
Ne működtessünk benzines motort, autót zárt térben! Rendkívül veszélyes - főleg ilyenkor télen - járó motorral parkoló személygépkocsiban éjszakázni. Ha már elkerülhetetlen a gépkocsiban veszteglés, akkor gondoskodni kell az utastér szellőztetéséről. Sajnos viszonylag sok tragédia történt már járó motorral veszteglő autó utasterében elalvó személyekkel. Még szén-monoxid mérgezés nélkül is elhasználódik a levegő a zárt utastérben.
Viszonylag olcsón beszerezhetőek szén-monoxid érzékelő készülékek, melyek kritikus értéket meghaladó szint felett éles hangjelzéssel figyelmeztetnek a bajra. Mindenkinek ajánlom beszerzését, főként, ha korszerűtlen kazánt, kályhát működtetnek..
Hol helyezzük el a szén-monoxidjelző berendezést?
A szén-monoxidjelző berendezést a tüzelőberendezés helyiségében fejmagasságban célszerű elhelyezni, minél távolabb a párakibocsájtási pontoktól (zuhanyfülke). Elsősorban a szén-monoxid jelzőhöz mellékelt használati utasítás szerint járjunk el.
Október óta kötelező szén-monoxid-érzékelőt használni azokban a bölcsődékben, óvodákban, iskolákban, kórházakban és bentlakásos intézményekben (idősotthonokban, rehabilitációs intézményekben), szórakozóhelyeken, szállodákban és panziókban, amelyekben a közösségi helyiségben vagy a vele egy légtérben lévő helyiségben nyitott égésterű tüzelőberendezés van. Azokat az új épületeket pedig, amelyek nyitott égésterű tüzelőberendezéssel vannak felszerelve, már csak akkor lehet használatba venni, ha szén-monoxid-érzékelő működik bennük.
December eleje óta csak az EU tagállamaiban és Törökországban gyártott -vagy forgalomba hozott, illetve az izlandi, liechtensteini, valamint a norvég gyártású érzékelőket fogadják el a hatóságok.
A jogszabályi előírások teljesülését a kéményseprők vizsgálják a kémények időszakos ellenőrzésekor. Ők ellenőrzik a szén-monoxid-érzékelő működőképességét is, hiányosság vagy szabálytalanság esetén értesítik a tűzvédelmi hatóságot, amely figyelmezteti az ingatlan tulajdonosát. Ha a tulajdonos nem tesz eleget kötelezettségének, a hatóság ötezertől harmincezer forintig terjedő bírságot szabhat ki.
További tanácsok olvashatók a kéményjobbítók oldalon!