Fagyállóval megmérgezte egy gazda saját borát, hogy elejét vegye a további lopásoknak. Rossz ötlet volt, mert az elkövető meghalt a mérgezett bortól, a gazdát pedig emberöléssel gyanúsította meg a rendőrség. Hasonló szomorú és kétségbeesett történetekről már korábban is hallhattunk. Néhány éve egy másik gazda  - végső elkeseredettségében - áramot vezetett a kerítésébe, hogy megfékezze  keserves munkával előállított javainak folyamatos megdézsmálását.

Nagyon sok falusi ember már többször is megélte, hogy kifosszák lakását, kamráját vagy a pincében tárolt élelmiszer- tartalékait. De sok helyütt a kertből - akár közvetlenül a földből - is elviszik a termést. Ami nincs lebetonozva...

A kommunikációban jártasak jól tudják, hogy a rossz  hírek legalább háromszor gyorsabban terjednek, mint a jó hírek. Valahogy ezt érzékelem a falusi közbiztonsággal kapcsolatban is. Természetesen nekem nem állnak rendelkezésemre pontos felmérési eredmények, de a sajtóban megjelenő hírek többnyire sokkolóak. Élhetetlen falvakról, szinte naponta ismétlődő kisebb-nagyobb bűncselekményekről érkeznek hírek. Vidéken élő rokonaim és ismerőseim egy része is rendre erről panaszkodik. 

Egy Büssü nevű településen még az üresen hagyott házakat is elbontották és széthordták. El tudom képzelni, hogy milyen képet vágtak a holland- vagy német turisták, amikor ismét a faluba látogattak, és az általuk megvásárolt  háznak már csak a maradványai álltak. De nyilvánvalóan azon honfitársaink is megdöbbenhettek a látványtól akik szerették volna szemrevételezni örökségüket.

Az újra felhasználható építőanyagok nyilvánvalóan újra hasznosultak, és máshol kerültek beépítésre. Nagy kár, hogy mindez megtörténhetett, és az is nagy kár, hogy senki sem avatkozott közbe. Mert egy ház lebontását és elhordását azért nem lehet feltűnés nélkül percek alatt megszervezni. 

 Tarnazsadányon sem sokkal jobb a helyzet, és még hosszan lehetne sorolni kis települések neveit...

Sok településen a megélhetési nehézségektől is sokan szenvednek,  mert kevés a jól működő stabil munkahely. Nyilvánvalóan nem mentség a bűnözők számára, hogy nincs munkahelyük és megélhetési gondjaik vannak. Jelzem nagyon sokan nem azért mennek betörni, mert megélhetési gondjuk lenne. Az is nyilvánvaló azonban, hogy leszakadt és a társadalom peremére került családok tagjaiból nagyobb eséllyel kerülhetnek ki bűnözők, mint rendezett körülmények között élő családok tagjaiból. 

Bármennyire is megértem a mérges és felháborodott gazdákat, nem lehet megoldás az értékeink védelmére semmilyen megoldás, amely emberi élet kioltására is alkalmas. Az új Btk. a kialakult joggyakorlatot jeleníti meg a jogszabályban azzal, hogy a szükségesség mellett az arányosságot is szükséges feltételként határozza meg. A jogos védelmi helyzetben okozott sérelemnek arányosnak kell lennie azzal a sérelemmel, amelyet a jogtalan támadás okozott volna, ha nem kerül sor az elhárítására. Az arányosság nem jelent azonosságot, a vagyoni jogokat érő támadás esetén a védelmi cselekménynek általában az az egy korlátja van, hogy a javak ellen intézett támadás nem hárítható el a támadó életének szándékos kioltásával.

Több rendőrre és rendőrőrsre lenne szükség a kistelepüléseken - de ez az igény többnyire hiába fogalmazódik meg újra és újra..

Nagyon hasznosak a térfigyelő kamerarendszerek, amelyek ha nem is előzik meg a bűncselekményeket - de utólag megkönnyítik az elkövetők kézre kerítését.

Véleményem szerint a falun élő állampolgároknak segíteniük kell a civil bűnmegelőzési szervezetek működését. A polgárőrség és más civil kezdeményezések sokat tehetnek a közbiztonság fejlesztése érdekében. A Szomszédok Egymásért mozgalom szélesebb körű elterjedését is helyi szinten kell megszervezni.

Mindenkinek lehetőségei szerint áldoznia kell vagyonvédelmi kiadásokra is. Elsősorban a mechanikai védelem megerősítését tudom javasolni. Erős kerítés, biztonsági ajtó, és biztonsági redőnyök, vagy akár rácsok az ablakokra.  A ház körül tartott kutyák is sokat segítenek, főleg ha még a kiképzésükre is tudunk időt és némi pénzt szentelni.

A gátlástalan fosztogatás az anyagi károkon messze túlmutató egyéb károkat is okoz. Az anyagi károkat fel lehet becsülni- biztosítási szakemberek ezt többnyire meg is teszik. A nem anyagi károk viszont felbecsülhetetlenek. A folyamatos rettegés a rablástól és betöréstől felmorzsolja az ember idegrendszerét, és akár súlyos depressziót és egészségkárosodást is okozhat.

A falusi életmód és a falusi turizmus az egész világon a reneszánszát éli. A szmogtól és közlekedési káosztól megcsömörlött nagyvárosok lakói egyre szívesebben keresnek maguknak nyugodt falusi hajlékot. Nagy kár lenne, ha az idilli és békés falusi életmód  szép lassan eltűnne a mindennapjainkból.

Városokban és falvakban egyaránt sokkal élhetőbb és biztonságosabb világot kellene teremtenünk - és utódainknak örökül hagyni. Már tudjuk, hogy el lehet menni az országból - mint ahogyan elég sokan el is mennek - de talán mégsem ez lehet a legjobb megoldás!