2014. jan 27.

Szén-monoxid mérgezés

írta: steve4security12
Szén-monoxid mérgezés

20130114-csalad-szenmonoxid-mergezes-erre-figyelj.jpg

Annak ellenére, hogy évente 80-an halnak meg  szénmonoxid mérgezésben, és mintegy 800 embert kell mérgezési tünetekkel kórházba szállítani , - nagyon sokan még a veszéllyel sincsenek tisztában. Megint mások pedig abszolút mértékben alulértékelik a kockázatot. Tekintve kicsit megkésve  megjött az igazi tél és indul a fűtési szezon, - nem árt a fokozott óvatosság!

Sorra érkeznek a hírek mérgezés miatti rosszullétekre, - legutóbb például hatan lettek rosszul egy csepeli cukrászdában. De néhány hete egy roppant tehetséges és sokra hívatott 14 éves sportoló kislány vesztette életét szénmonoxid mérgezés miatt..

A szén-monoxid  fűtőanyagok, vagy üzemanyagok égése során keletkezik. Mérgezés leggyakrabban a nem megfelelően szellőző kályhák, kazánok használatakor, vagy nagy mennyiségben felszaporodó kipufogógázban fordul elő. Gyakori, hogy eldugult vagy rosszul vezető kémények, rossz tömítésű kazáncsövek okozzák a problémát. A fusimunka, a szakértelem hiánya és az elhanyagolt fűtőberendezések nagyon komoly - akár életveszélyes  -  következményekkel  is járhatnak.

A szén-monoxid (CO) színtelen, szagtalan, íztelen gáz, így nagyon nehéz azonnal felismerni.  A legnagyobb probléma az, hogy szén-monoxid érzékelő nélkül gyakorlatilag  észrevehetetlen, általában csak a rosszullét vagy hányinger figyelmeztet  jelenlétére.

 Milyen panaszok, tünetek esetén gyanakodjunk CO mérgezésre?

 A tünetek sajnos  nem specifikusak, sok más betegség is okoz hasonló panaszokat.  Ezért is gyakori, hogy a beteg nem gondol a mérgezésre, más kisebb problémára - például influenzára -  gyanakszik. A szénmonoxid légtérbe került koncentrációjától függően  a tüneteknek és panaszoknak  3 szakaszát különböztethetjük meg:

1. fázis: fejfájás, szédülés, hányinger, hányás, főként az alsó végtagokon jelentkező gyengeség, bénulás
2.. fázis: görcsrohamok, rángatózás, szívritmuszavarok, alacsony vérnyomás, hányás, görcsroham közben a hányadék esetleges félrenyelése
3. fázis: eszméletlenség, petyhüdt izomzat, légzésbénulás, akár halál is bekövetkezhet

Mi tehetünk, ha CO mérgezésre gondolunk?

Legfontosabb feladat a megelőzés: a kémények, kazánok, kályhák szakszerű beszerelésével, ellenőrzésével általában elkerülhető lenne a mérgezés. A kazán-helyiség szellőztetését és a kémények műszaki állapotát a szakhatóság folyamatosan ellenőrzi. A lakásunkat rendszeresen szellőztetni kell, mert így az esetleg alacsony koncentrációjú szénmonoxid nem tud felgyűlni. 

A Magyarországi Kéményseprők Országos Ipartestülete néhány éve így tájékoztatott: Budapesten 44 ezer veszélyes kémény van, ezekből 23 ezer bármikor szénmonoxid-mérgezést okozhat, és majdnem százezer budapestit veszélyeztetnek. Országosan százezer is lehet a veszélyes kémények száma.

 Ne működtessünk benzines motort, autót zárt térben! Rendkívül veszélyes - főleg ilyenkor télen - járó motorral parkoló személygépkocsiban éjszakázni. Ha már elkerülhetetlen a gépkocsiban veszteglés, akkor gondoskodni kell az utastér szellőztetéséről. Sajnos viszonylag sok tragédia történt már  járó motorral veszteglő autó utasterében elalvó személyekkel. Még szén-monoxid mérgezés nélkül is elhasználódik a levegő a zárt utastérben.

Már viszonylag olcsón is beszerezhetőek szén-monoxid érzékelő készülékek, melyek  kritikus értéket meghaladó szint felett éles hangjelzéssel figyelmeztetnek a bajra. Mindenkinek ajánlom beszerzését, főként, ha korszerűtlen kazánt, kályhát működtetnek.. Természetesen árban és minőségben rendkívül nagy a választék,- az ötezer forintos ártól a több mint 100 ezer forintos összegig válogathatunk minőségi igényeink és pénztárcánk kapacitása szerint.

Hol helyezzük el a szén-monoxidjelző berendezést? 
A szén-monoxid érzékelő elhelyezésére vonatkozólag a gyártó utasításait kell figyelembe venni! A következő  irányelvek azonban  minden készülék felszerelésére érvényesek.  Azokban a helyiségekben, amelyek veszélyeztetettek (tüzelő/fűtőberendezés működik), a szén-monoxid riasztókat a következőképpen kell elhelyezni: 
A szén-monoxid-riasztó a lehetséges szén-monoxid forrástól 1,5-3 m-re legyen! Ha falra helyezzük a szén-monoxid-riasztót, a felszerelési magasság legyen nagyobb, mint az ablakok és ajtók felső éle, de a mennyezet és a szén-monoxid riasztó között legalább 15 cm! Ha a szén-monoxid 
riasztót mennyezetre szereljük, távolsága a falaktól minimum 30 cm legyen! Amennyiben több helyiségben is fel van szerelve nyílt égésterű fűtő vagy tűzelő berendezés, akkor  mindegyikbe célszerű szén-monoxid érzékelőt  telepítenünk.  Ferde mennyezet esetén a szén-monoxid riasztót a legmagasabb pontra kell telepíteni, de a faltól legalább 30 cm-re. 

Elhelyezés hálószobákban és olyan helyiségekben, melyek távol vannak a CO-kibocsátó forrástól: A szén-monoxid érzékelőt belégzési magasságba telepítsük (hálószoba: 50-70 cm; más helyiség: 150-160 cm). 

Az szénmonoxid érzékelőkön általában találunk egy teszt-gombot, amelynek segítségével magunk ellenőrizhetjük az érzékelő helyes működését. Ezt az ellenőrzést havonta célszerű elvégezni.

 

Október óta kötelező szén-monoxid-érzékelőt használni azokban a bölcsődékben, óvodákban, iskolákban, kórházakban és bentlakásos intézményekben (idősotthonokban, rehabilitációs intézményekben), szórakozóhelyeken, szállodákban és panziókban, amelyekben a közösségi helyiségben vagy a vele egy légtérben lévő helyiségben nyitott égésterű tüzelőberendezés van. Azokat az új épületeket pedig, amelyek nyitott égésterű tüzelőberendezéssel vannak felszerelve, már csak akkor lehet használatba venni, ha szén-monoxid-érzékelő működik bennük.

December eleje óta csak az EU tagállamaiban és Törökországban gyártott -vagy forgalomba hozott, illetve az izlandi, liechtensteini, valamint a norvég gyártású érzékelőket fogadják el a hatóságok.

A jogszabályi előírások teljesülését a kéményseprők vizsgálják a kémények időszakos ellenőrzésekor. Ők ellenőrzik a szén-monoxid-érzékelő működőképességét is, hiányosság vagy szabálytalanság esetén értesítik a tűzvédelmi hatóságot, amely figyelmezteti az ingatlan tulajdonosát. Ha a tulajdonos nem tesz eleget kötelezettségének, a hatóság ötezertől harmincezer forintig terjedő bírságot szabhat ki.

 Energiamegtakarítási célzattal sokan szigetelték lakásukat, illetve cserélték ki a nyílászárókat. A szinte tökéletes szigetelés előnye, hogy nem szökik ki a meleg lakásból, ám a kedvező tulajdonság fűtésidényben - sajnálatos módon - a visszájára is fordulhat. A professzionálisan szigetelt  lakásokban a gázkészülékek ugyanis nem kapnak elegendő levegő utánpótlást. Minimális a huzat, ezért az égéstermékek nehezebben távoznak el a kazánból, égéstermék-visszaáramlás alakulhat ki, ami életveszélyes lehet, főként akkor, ha elmaradt a kazán éves karbantartása. Ablakcsere, szigetelés után érdemes úgynevezett légbeszívókat vagy szellőző rácsot felszereltetni, amelyek gondoskodnak a folyamatos levegő cseréről. A falszerkezetben elhelyezett légbeszívók az alacsony belső légnyomást érzékelve levegőt áramoltatnak a helyiségbe.

Bizonyos épületgépészeti berendezések is jelentősen rontják a tüzelőberendezések levegőellátását és az égéstermék elvezetését: a konyhai páraelszívók, a mellékhelyiségek szagelszívói, a különböző tüzelőanyaggal üzemeltetett kéményes, nyílt égésterű tüzelőberendezések lakáson belüli együttes üzemeltetése, a központi porszívó, a mobil klíma, de akár még a szárítós mosógép is.

Mit kell tenni vészhelyzet esetén?

A gázkészüléket azonnal el kell zárni, és ki kell szellőztetni a lakást. Tiszta levegőn a vérben lekötött szén-monoxidnak mintegy fele egy óra alatt távozik. Vagyis, ha a mérgezést szenvedett ember elhagyja a szén-monoxiddal telített helyiséget, enyhülnek a tünetek. Természetesen baj esetén azonnal hívni kell a katasztrófavédelem műveletirányítási központját a 105-ös segélyhívó számon!

Az érzékelők élettartama általában öt év, lejáratuk előtt cseréljük le őket. Vásárlásnál olyan típusút kell választani, mely az EN 50 291 vizsgálati szabványnak megfelelő.

További tanácsok olvashatók a kéményjobbítók oldalon! 

Szólj hozzá

biztonságérzet közbiztonság lakás védelem humán kockázatok veszélyforrások magánbiztonság