Képzeljük el milyen izgalmas lehet azon nyomozók feladata, akik a gyanúsított vagy látókörbe került személyek agyában letárolt emlékképek között tudnak "lapozni" és keresni. Képzeljük el, hogy olyan fotókat és információkat játszanak be a robbantással közveszélyt okozó látókörbe került személyeknek, amelyekre csak a tényleges elkövető emlékezhet pontosan. Lehetséges gondolatokban olvasni?

Egy amerikai agykutató Lawrence Farwell kifejlesztett egy olyan műszert, amellyel állítása szerint az emberi agyban letárolt emlékképekre tud igen magas pontossággal rákeresni. 

 Ezt a rendszert azokban az esetekben lehet használni, amikor a nyomozók olyan információk birtokában vannak, amelyeket rajtuk kívül csak az elkövető tudhat. Egy gyilkossági esetnél a médiából sokan értesülnek arról, hogy ki  az áldozat, hol  történt az eset, de további részleteket általában a hatóságok nem osztanak meg a közvéleménnyel. Nyilvánvaló módon rengeteg olyan apró mozaik információ áll a rendőrök rendelkezésére, amely később felhasználható. A gyilkos fegyver, a bűncselekmény helyszíne, az eltulajdonított-, vagy hátrahagyott tárgyak és egyéb releváns információk nem csak a nyomozók noteszába kerülnek bejegyzésre. Ezek az információk és emlékképek  - akarva akaratlanul - az elkövetők agyába is bevésődnek, és ezek felidézése még évekkel később is reakciókat váltanak ki. 

Sokféle más eszközzel is dolgoznak a nyomozóhatóságok, például hazugság mérővel. Ez a különös nevű berendezés viszont "agyi ujjlenyomat" (Brain fingerprinting) mérésére alkalmas. Alapvetően a kórházakban már régóta alkalmazott elektroenkefalográf, speciális irányú továbbfejlesztéséről van szó.  Agyi elektromos hullámokat mérnek egy fejre csatolható, szenzorokkal bélelt pánttal, amely  számítógéphez van csatlakoztatva. A szakemberek a kapott görbéket figyelik, melyek alapján 99%-osnál is biztonságosabban  meg tudják állapítani, hogy adott stimuláló szavakra az egyénben van-e reakció.

A rendszer logikája azon alapszik, hogy az emlékeket kiváltó stimulusokra az agy másképpen reagál, mint az olyan szavakra vagy képekre, melyek nem kapcsolódnak emlékképekhez az agyban. A reakció (a visszaemlékezés) rendkívül gyorsan és önkéntelenül megy végbe az agyban, azaz az egyén nem tudja azt leplezni, befolyásolni. Nem az érzelmeket mutatja, hanem azt, hogy egy adott információ jelen van-e az agyban, vagy sem.  

    A vizsgálat a következőképpen zajlik: Felhelyezik a vizsgálni kívánt egyénre az érzékelős fejpántot és az egyén leül egy képernyő elé. A monitoron különböző szavak, mondatok vagy képek jelennek meg. Amikor olyan információ jelenik meg a képernyőn, amiről a vizsgálat alá vont személynek  tudomása van, az agyi hullámai ezt egy „aha”-val igazolják vissza. Ha azt a személyt vonják vizsgálat alá, aki elkövetett egy gyilkosságot, akkor a gyilkos eszköz képének, vagy a bűncselekmény helyszínének bemutatása azonnal releváns eltérést mutat. Nyilvánvaló módon az áldozat fényképe, vagy neve is kitörölhetetlen emlékképként rögzül még a legelvetemültebb bűnöző agyában is. Ezek az emlékképek végig kísérik a bűnöző teljes további életét, és évekkel később is ellenőrizhető az "agyi ujjlenyomat" vizsgáló berendezéssel 

       Fentiekből fakadóan a rendszer csak olyan bűnesetek tisztázása során  használható, ahol a nyomozóknak konkrét  adataik van a bűneset részleteit illetően. Azaz nem alkalmazható felderítésre,  például ha valakiről csak annyit tudunk, hogy eltűnt, s gyanítjuk, hogy kinek lehet köze az eltűnéséhez, hiszen ebben az esetben a gyanús személynek nem tudnánk mit feltenni kérdésként. Ugyanígy ha valaki beismeri, hogy a helyszínen tartózkodott egy bűnesetnél, mint tanú, csak azt tagadja, hogy részt is vett a bűnesetben, a rendszer megint csak nem használható, hiszen a rendszer csak azt méri, hogy az illető ismeri-e a cselekmény részleteit, nem pedig azt, hogy ő maga részt vett-e benne. (Hazugság vizsgáló berendezéssel persze kideríthető, hogy az illető hazudik-e vagy sem.      

 A rendszert tesztelte a CIA, az FBI, és több ország rendőri szervei is sikerrel alkalmazzák már. A "Brain fingerprinting"  eredményeit már több peres ügyben figyelembe vették az eljáró hatóságok és bíróságok. Sorozatgyilkost lepleztek le vele, de olyan eset  is akadt, ahol ártatlanul ülő embert mentettek fel a vizsgálat után.

Bűnesetek kiderítésén kívül az alábbi területeken alkalmazható még:     

o  Egy emberről megállapítható, hogy tagja-e valamilyen szélsőséges csoportnak,  vagy akár tagja-e valamely terrorista szervezetnek. Vannak ugyanis olyan információk, amelyeket csak az FBI ügynökök, vagy az Al-Kaida tagjai tudhatnak. Ugyanígy könnyűszerrel  kideríthető egy adott vizsgálat alá vont személyről, hogy ért-e a bombakészítéshez. Azok a speciális kifejezések és fotók, amelyek a bombakészítés során szükségesek egy átlag embernél nem indukálnak semmilyen különös agyi választ. Ezzel szemben azon személy agya,  aki már készített bombát, egészen másképp reagál.    

o A bűnügyi területen kívül alkalmazzák a rendszert arra is, hogy alzheimer gyanús személyeknél megállapítsák, hogy sérült-e már valamennyit a memóriája.  

Az én személyes ismereteim szerint hazánkban a rendszer még nincs rendszerbe állítva, - de legalábbis nem elterjedt az alkalmazása. Hogy mit hoz a jövő, az majd kiderül. Mindenesetre egyre több és professzionálisabb eszköz és módszer áll a nyomozó hatóságok és biztonsági szervek rendelkezésére. Abban meg csupán reménykedhetünk, hogy nem egy totálisan ellenőrzött és megfigyelt orwelli világ felé haladunk...