2014. sze 26.

Ruha alá rejtik a lopott cuccot

írta: steve4security12
Ruha alá rejtik a lopott cuccot

 article-2155061-1377CE50000005DC-861_233x423.jpgJóllehet szigorodtak a jogszabályok, - de az áruházi lopások koránt sem szűntek meg. Egyes tolvajok roppant leleményes és vakmerő módon tulajdonítanak el árucikkeket. Néhány évtizede még  főleg táskájukba, vagy zsebükbe helyezték a lopott árut. Mostanában egyre gyakrabban előfordul, hogy az áruházi szarkák a ruházatuk alá, - sőt az alsóneműjükbe helyezik a terméket. Nem véletlenül próbálkoznak egyre többen ezzel a pimasz és vakmerő módszerrel...

 Az áruvédelmi rendszerek és a személyzet nem kellő felkészültségének gyenge pontjait igyekeznek kihasználni. A következő logika vezérli a furfangos személyeket. Amennyiben az érzékelő kapun áthaladva, megszólal a riasztó jelzés, azzal védekeznek, hogy bemutatják üres táskájukat-,  zsebeiket, majd felháborodottan közlik a személyzettel, hogy nyilvánvalóan téves jelzésről van szó, és ne tartsák őket fel mert különben is sietnek. Amennyiben a vagyonőr bekíséri őket a biztonsági helyiségbe, akkor pedig - ismerve személyiségi jogaikat - arra játszanak, hogy ruházati átvizsgálás során semmiképpen sem fog előkerülni a lopott cucc.

Sajnálatos módon igen gyakran bejön a csibészek számítása és az alsóneműjükben "csempészik" ki a kiszemelt divatos darabot, - mégpedig a lehető legolcsóbb áron.

Becslések szerint nagyjából az éves forgalom 0,5 és 1,2 százaléka is lehet  az „ismeretlen eredetű veszteség”. Bár pontos statisztikai adatok nem állnak rendelkezésre, de a veszteségek nagyságrendje éves szinten  akár a több 10 milliárdos nagyságrendet is elérheti.A kereskedelmi vállalatok pedig ezeket a veszteségeket, kénytelenek az árrésekbe bekalkulálni. Következésképpen "gáláns módon" a tisztességes vásárlók "finanszírozzák" a tolvajok mohóságát.  

Természetesen a vagyonőröknek nincs jogukban a hatósági gyakorlatból ismert motozásra, kizárólag a csomag és ruházat átvizsgálására. Ennek is úgy kell történnie, hogy tettenérés esetén  először is diszkréten beinvitálja az érintett személyt egy bekamerázott helyiségbe. Majd ellenőrzi a vásárolt tételeket,  ezt követően pedig felszólítja, hogy táskáját illetve  zsebeit ürítse ki.  A biztonsági őr értelemszerűen nem nyúlhat bele a tetten ért személy táskájába, és ruházatának zsebeibe sem.   Amennyiben a tetten ért személy  megtagadja az együttműködést, akkor azonnal hívni kell a rendőrséget.  A tolvajok zöme azonban többnyire nem ellenkezik, - jóllehet a helyzet tisztázása nem mindig  egyszerű feladat.

Egyre gyakrabban felbukkannak olyan rafinált tolvajok akik a lopott terméket - többnyire ruházati cikkeket - a lehető "legérzékenyebb" helyre a ruházatuk alá, - sőt esetenként az alsóneműjükbe helyezik. Nyilvánvalóan azért találták ki ezt a lopási trükköt, mert arra számítanak, hogy ily módon megúszhatják a dolgot. Sajnálatos módon, ez nem egy esetben sikerül is számukra. .

Pedig az ilyen furfangos módszerek ellen is lehet védekezni:

1/ A videó rendszerek folyamatos és professzionális felügyeletével kiszűrhetők azok a "vásárlók", akik nem vásárlási szándékkal érkeztek. Ehhez persze profi felkészült operátorokra lenne szükség, na meg nagyon professzionális kamerarendszerekre. Nagy kár, hogy különösen a nagy áruházak sok sok kamerából álló drága rendszerei felügyeletére, többnyire már nem marad pénzügyi forrás. Ily módon az egy két fős operátor "csapat" képtelen esetenként több száz kamera képet egyidejűleg figyelni és elemezni.

2/ Lassan le kell számolni azzal a mítosszal, hogy a kamerarendszerek eleve megelőzik a lopásokat. Ezek a technológiai megoldások manapság sajnos többnyire csupán az események rögzítésére, és utólagos elemzésére alkalmasak. Olyan intelligens kamerarendszerek, amelyek komoly valószínűséggel kiszűrnék a tolvajokat egyelőre még csupán a tervezői asztalon, ill. teszt fázisban léteznek. Sok üzletben arra sincs lehetőség, hogy az intézkedő vagyonőr azonnal visszanézhesse a kamera rendszer által rögzített szenzitív felvételeket.

3/ Az áruházi személyzet jelenléte, a folyamatos szemkontaktusoknak komoly megelőző hatásuk van. Véleményem szerint a kereskedelmi vezetők jelentős része félreérti az önkiszolgáló technológia lényegét.  Kialakult egy nagyon személytelen, elidegenedett állapot, ahol  az árufeltöltőkké "transzformálódott" eladók egykedvűen töltik fel a hiányzó polcokat és többnyire ügyet se vetnek a vásárlókra A magára hagyott, frusztrált vásárlók kevesebbet vásárolnak, sőt a legrosszabb esetben "megbosszulják" a közömbös atmoszférát. 

4/ Az aktív eladói fellépés hiánya eleve felbátorít egyes tolvajokat. Pedig a vevők köszöntése és segítség felkínálása vásárlásösztönzési szempontból is kívánatos lenne. Amennyiben a vevő nem kéri az eladó segítségét, - akkor még mindig marad az udvarias - de egyben "fenyegető" - fordulat: "Nyugodtan nézelődjön, - itt maradok a közelében. Ha segítségre van szüksége, csak szóljon!"

5/  Az áttekinthető, jól megvilágított áruelrendezés, a betekintő kirakatok eleve megnehezítik a szarkák dolgát. Az tükrök segíthetik az üzlettulajdonosokat, - feltéve ha a személyzet kellően ki van képezve, és használják is azt. Egyelőre paradox módon a tolvajok sokkal motiváltabban és főleg gyakrabban felhasználják az épp ellenük felszerelt eszközöket. 

6/  Az áruvédelmi rendszerek lényege, hogy az értékesebb árukat etikettekkel látják el, melyeket a pénztáros a pénztárnál eltávolít. A tolvajok által elrejtett árucikken elhelyezett etikett pedig riasztó jelzést vált ki, amikor áthaladnak a pénztárak között elhelyezett érzékelő kapun. Sajnálatos módon a profi tolvajok ezeket a rendszereket is hatástalanítani tudják, - például oly módon, hogy eltávolítják az etikettet, mielőtt a lopott árucikket elrejtik.  

Nagyon sokféle technológia létezik, melyből lehet válogatni, - mágneses, akusztikus-mágneses, rádiófrekvenciás, mikrohullámos.  A leghatékonyabb EAS áruvédelmi megoldás a forráskódos biztosítás. Ennek során az adott termékbe helyezik el az érzékelőt, így az nem távolítható el.  Az egyik jó nevű cipőmárka esetén például a jeladó a cipő sarkába van beépítve. Vásárláskor a pénztáros a cipőt behelyezi egy mélyedésbe és egy mozdulattal deaktiválja a jeladót. 

 A fentieken túlmenően nagyon sok mechanikus áruvédelmi rendszer is beszerezhető, mint pl. zárható üveg vitrinek, áruvédelmi széferek és acélsodronnyal megerősített biztosítás. 

7/ Amennyiben az érzéklelő kapu bejelez akkor mindenképpen tisztázni kell a helyzetet. Egy szakképzett vagyonőr ilyenkor azonnal visszanézi a kamerafelvételeket, vagy kézi detektorral vizsgálja át a személy táskáját és ruházatát. Mindezt természetesen diszkréten egy külön helyiségben. A kézi detektorral a vagyonőr a tetten ért személyt teljes körűen át tudja vizsgálni, anélkül hogy bármilyen módon túllépné a hatáskörét. Amennyiben a lopott árucikk el lett látva etikettel, azonnal detektálható az, akkor is ha az a legszenzitívebb helyre lett elrejtve. 

8/ A kereskedelemben dolgozó személyeket folyamatosan képezni és motiválni kellene a lopások megelőzése érdekében. Minél több az üzlet vesztesége, annál kevesebb esély van a munkatársak béremelésére. A legrosszabb esetben a lopásokból származó veszteségek elbocsátásokat, vagy akár komoly veszteségek miatti üzlet bezárásokat is generálhatnak.

Ugyancsak képezni és motiválni kell/ene a vagyonőröket is akik sok üzlettérben csak unatkoznak, vagy éppen árufeltöltésben igyekeznek magukat hasznossá tenni. 

 Nagyon fontos irányelv, hogy a vagyonőrök soha egyetlen vásárlót sem "gyanúsíthatnak" fölöslegesen, kizárólag megérzések, - főleg pedig antipátia alapján.  Továbbá a tetten ért személyeket még akkor sem nevezhetik tolvajnak, ha egyébiránt a körülmények egyértelműek. Kizárólag tényeket állapíthatnak meg, melynek lényege, hogy az adott áruk az áruházból származnak, és azok nem lettek kifizetve. A minősítés nem az ő feladatuk, hanem az illetékes szerveké.

Felkészült vagyonőri állomány és civil ruhás detektívek nagyon sokat tehetnek a veszteségek megelőzése érdekében.

Szerintem minden áruházban és üzletben legalább egy kompetens és kiképzett személynek kellene foglalkoznia a vagyonvédelmi feladatokkal. Sok kis üzletben ugyanis ahol csupán egyetlen vagyonőr teljesít szolgálatot, nem túl egyszerű feladat intézkednie. Képzeljük el, hogy a tolvajok áthaladnak az érzékelő kapun, majd az őr megkéri őket, hogy szíveskedjenek egyenként ismételten áthaladni a kapun mely ismételten jelzést ad. Ha nincs külön biztonsági helyiség - ami azért előfordul - roppant nehéz diszkréten és határozottan intézkedni. Egyszerre kellene a kameraképeket visszanézni, és a rendőrséget értesíteni, miközben az egyre agresszívebbé váló tolvajokat is vissza kellene tartani 

9/ Nagyon sok pszichológiai módszerrel is csökkenthetők a lopási kockázatok. Sok áruházban figyelmeztető feliratok hívják fel az érintettek figyelmét a tolvajlások következményeire. Mindez piktogramokkal is megoldható, és egyúttal a nyelvi (megértési) korlátok is azonnal elhárulnak. 

Amennyiben a bejárat közelében kihelyezünk egy kontroll monitort, amelyet minden belépő rossz szándékú vásárló lát, - akkor sokkal jobban tudatosodik bennük a lebukás kockázata. 

10/ Minden tetten ért  tolvaj ellen el kellene járni!  Sajnálatos módon az üzlettulajdonosok egy része, inkább elengedi a tetten ért tolvajokat mint sem vállalná eljárás kezdeményezését, és a rendőrségi intézkedést. Részben kényelmesek, részben pedig talán félnek is az esetleges retorzióktól. Pedig ha egy üzlet vezetősége elengedi a tolvajokat, akkor gyakorlatilag ez egyfajta felhívásként, sőt bátorításként  is értelmezhető számukra. 

                                           .................................................................

Sok kereskedő azért tart a vagyonvédelmi intézkedésektől, mert úgy vélik azokkal elriasztják és megbántják a tisztességes vásárlóikat, - akik aztán elpártolnak tőlük. Ez  tévedés, hiszen megfelelő szervezéssel, képzéssel és szociális intelligenciával az értékesítési - vevő megtartási - szempontok összeegyeztethetők a vagyonvédelmi óvintézkedésekkel, - mégpedig oly módon, hogy az egyetlen tisztességes vevőnek sem lehet bántó jellegű. Jó lenne, ha végre tudatosulna az illetékesekben, hogy a vagyonvédelem egy külön szakma, és csak komoly hozzáértő szakemberekkel lehet működő és eredményes rendszert kiépíteni.

A kereskedelmi vállalatok megfelelő összefogással elérhetnék, hogy a visszaeső tolvajokat kitilthassák az érintett kereskedelmi egységekből. Sőt én olyan kampányt is eltudok képzelni, amelyben a kereskedők a tisztességes vevők segítségét kérnék a lopások visszaszorítása érdekében!

Nagyon jó lenne, ha előbb vagy utóbb a tolvajok által okozott károkat, - nem a tisztességes embereknek kellene megfizetniük!

Az okosok mások kárából tanulnak!

Szólj hozzá

közbiztonság bűnmegelőzés kereskedelmi vagyonvédelem