Ahogyan a management kultúrában is van passzív, aktív és proaktív attitűd, a biztonsági kamerarendszerek területén is ugyanezt tapasztalhatjuk!

 Múlt ( passzív )

20 évvel ezelőtt a vállalati biztonsági kamerarendszerek arra voltak alkalmasak, hogy egy bekövetkezett káreseményt utólag (passzív módon) visszanézzünk. Ebben az esetben visszakeresés sem volt egyszerű feladat.

 A rendszerek gyenge pontja, sőt erőteljes szűk keresztmetszete a kamerák felügyelete, vagyis az operátor szoba. Természetesen 4-5 kameraképet szinte bárki képes folyamatosan felügyelni 3-4 órán keresztül, viszont a nagy vállalati rendszerekbe általában 100, vagy akár többszáz kamerát is integrálnak. Ennyi képi információt pedig eleve meg sem lehet jeleníteni a monitorokon. Átlagos esetben két monitor van kihelyezve és azokon összesen 16 -20 kameraképet jelenítenek meg egyidejűleg. A kameraképeket vagy egy szoftver váltogatja automatikusan, vagy a felügyelő személy manuálisan vezérli. Jellemzően költség takarékossági szempontból egy személy - általában vagyonőr - kapja azt a hálátlan szerepet, hogy „keresse a tűt a szénakazalban”, vagyis releváns eltérésre  (káresemény megelőzésre) „vadásszon”!

Felmérések tanúsága szerint az operátorok figyelem szintje olyannyira lecsökken néhány óra alatt, hogy a releváns képi információk jelentős részét eleve nem képesek detektálni. Nem beszélve a kameraképek többségének információ tartalmáról, amelyeket az operátor adott esetben nem is lát…

Mintha megállt volna az idő, - ugyanis sajnálatos módon manapság is sokan ezzel a passzív 20 évvel ezelőtti technológiával kísérleteznek.

Az természetesen egy másik kérdés, hogy ez a muzeális értékű technológia képes -e bármilyen hozzáadott értéket termelni!

 Jelen ( aktív )

Az igényesebb felhasználók egyre inkább az intelligens kamerarendszerek alkalmazását választják, mert azok (aktív „üzemmódban”) azonnali jelzést adnak.. A „rabszolga munkát” elvégzi a mesterséges intelligencia, és „tálcán kínálja” az operátornak a prompt beavatkozás lehetőségét.

Az okos rendszerek gyakorlatilag fáradhatatlanok, következésképpen nem csupán néhány óráig, hanem éjjel nappal, másodpercnyi kihagyás nélkül képesek "dolgozni".

 Megfelelő algoritmusok feltelepítésével a mesterséges intelligencia egy időben akár többszáz kamerát is képes folyamatosan, és hiba nélkül kontrollálni.

 Egy hírtelen rosszullét, ( epilepsziás roham)  ájulást  követően összeeső, földön fekvő embert azonnal érzékel az AI, és jelzést küld az operátornak, aki rögvest segítséget kér, illetve értesíti a mentőket.

Ily módon akár egy halálos kimenetelű tragédiát is megelőzhetünk, sőt az annak következtében felmerülő polgári peres kártérítési igényt is eleve proaktív módon kiiktathatjuk.

Természetesen az okos technológia villámgyorsan detektálja azt is, ha egy raktárban véletlenül áruval torlaszolják el a tűzvédelmi szempontból fontos vészkijáratot, tűzoltó eszközöket, vagy más olyan zónát, amelyre tilos árukat pakolni. Esetleges vészhelyzetben ennek rendkívüli – akár életmentő – szerepe is lehet. De egy Tűzoltó Hatósági birság kiszabásának megelőzése sem mellékes körülmény…

Nekünk a biztonsági szakmában minden olyan szcenárióra fel kell készülnünk, amely nagy kockázati kitettséget jelenthet, függetlenül attól, hogy a bekövetkezési valószínűség esetleg alacsony.

Az emberi élet megóvása a vagyonvédelmi szakmában első számú prioritás!

A fentieken túl számtalan más algoritmus segítheti a felhasználókat, úgy, mint vonal átlépés, tárgy elmozgatás, bóklászó személyek kiszűrése, rendszám-, vagy arc felismerés stb.

 Jövő (proaktív)

Az egyre fejlettebb brilliáns algoritmusok immáron nem csupán jelenbeli, hanem jövőbeli eseményeket is képesek (proaktív módon) előre jelezni. Ezen a területen már vannak kezdeti lépések, de nyilvánvaló módon ez a jövő iránya.

 Az áruházakban alkalmazott technológiák például folyamatosan számolják a beérkező vevők számát, és előre jelzik, ha újabb pénztárakat kell beindítani, hogy elkerülhessük a tumultust. Ez nem csupán a nagyobb forgalom elérése-, hanem vagyonvédelmi szempontból is fontos. A zsúfolt üzlettérben, és hosszú pénztári sorban állás közben a bolti szarkáknak is könnyebb a helyzetük.

A repülőtereken alkalmazott technológia nyomban jelzést ad, ha valamelyik utas több mint két percre otthagyott egy bőröndöt. A biztonsági szakembereknek ugyanis a legnagyobb kockázati kitettséget jelentő robbantásos merényleteket kell elsődlegesen megelőzniük. 

 Az intelligens rendszerek előnyei:

 a/ Azonnali beavatkozást tesz lehetővé a felhasználó számára, és ár-érték arányosan lényegesen előnyösebb, mint a „buta” rendszerek.

 b/ Az okos rendszerekkel a felvételek utólagos elemzése is lényegesen gyorsabb és hatékonyabb, mint a hagyományos esetében. Rá lehet keresni bizonyos személygépkocsi érkezési és távozási időpontjára, vagy egy bizonyos konkrét ruházatú személy felbukkanási időpontjára is. A gyors visszakeresés nagyon sok időt takaríthat meg, - az idő pedig mint tudjuk pénz (sőt egyre több pénz)

 c/ Az intelligens biztonsági kamerarendszerek nem kizárólag vagyonvédelmi szempontból fontosak, hanem az üzletmenet fejlesztését is támogatják. A bóklászó algoritmus például 78% pontosággal kiszűri azon személyeket, akik nem dolgoznak munkaidőben, vagy egy bevásárló központ mélygarázsában bóklásznak esetleg a könnyű préda reményében. 

A mesterséges intelligencia az áruházi vevők szokásait is elemzi, és értékes elemzésekkel például hőtérképpel segíti a vezetőség munkáját. Vörös színnel jelzi a legfrekventáltibb területeket, „hideg” kék színnel pedig azokat a zónákat, ahol legkevésbé fordulnak meg a vevők.   Továbbá a belépő vásárlók életkor és nemek szerinti szegmentációjáról is készít havonta értékes statisztikákat!

 d/ Az intelligens rendszerek adatforgalmi költsége lényegesen olcsóbb, mert kizárólag akkor kezdenek el képeket rögzíteni amikor valamilyen esemény, például mozgás történik.  Egyébiránt csak a programozás szerinti időközönként, például percenként rögzítenek felvételeket. Ezzel szemben a hagyományos és "olcsóbb" rendszerek azokat a képeket is rögzítik - teljesen értelmetlenül - amikor a kamerák látószögében semmi sem történik. Nem olcsó mulatság tehát a hagyományosan olcsó rendszerek adatforgalmi költsége!

 Technológia szempontból a már meglévő „buta” rendszerek software-es fejlesztésével – utólag -  is feltelepíthető a mesterséges intelligencia, amely valós időben reagál! Bárhogyan lehet dolgozni, de szerintem csak OKOSAN érdemes!