Azt gondolom, hogy a vállalatok vezetői szinte naponta szembe néznek kisebb-nagyobb pénzügyi kockázatokkal,  hiszen minden új vevő – akinek hitelbe értékesítenek –,  továbbá minden újabb személyi-, vagy tárgyi beruházásuk ugyancsak   kockázatot jelent számunkra.

 Pénzügyi döntéseket illetően tulajdonképpen sohasem lehetünk kellően óvatosak és körültekintőek! A cash-flow  tervezést és a „kockázatmentes” gazdálkodást meg lehet tanulni különböző intézményekben, szaktanfolyamokon ill. szakkönyvekből, de a leghatékonyabb képzési forma az élet iskolája, vagyis a saját magunk által megszerzett tapasztalatok, esetenként kudarcok. 

Ezúton néhány gyakorlatban előforduló pénzügyi kockázati tényezőre szeretném felhívni a  figyelmet:

O Az egyik legjellemzőbb kockázati tényező az értékesítéssel van szoros kapcsolatban.  A hazai piacon elképesztő sebességgel jelennek meg folyamatosan újabb és újabb szereplők, ami természetesen önmagában örvendetes lenne, ha csupa tőkeerős és korrekten működő cégről beszélhetnénk. Problémák általában abból adódnak, amikor a szállító cég alig ismert, nem kellően kontrollált gazdasági társaságoknak értékesít, mégpedig hitelben. Esetenként mire a szállító cég észbe kap, a vevőnél már elkezdődött a csődeljárás. Azokra a „vállalkozókra” pedig, akik szinte sportot űznek újabb és újabb gazdasági vállalkozások szervezéséből- korábbi cégeiket pedig adósságok hátrahagyásával felszámolják – különösen oda kell figyelni.

O Nagyon sok cég küzd azzal a problémával, hogy a folyamatos működéséhez szükséges forrásokkal nem rendelkezik. Ez különösen akkor okoz pénzügyi feszültségeket, amikor a nagy vevőinek egy része csak 30 napos – vagy akár ezt meghaladó – fizetési határidővel fizet. További problémákat okozhat, ha mindeközben a társaság a saját beszállítóinak készpénzben teljesít. Érdemes alaposan elemezni, hogy az értékesítés és piaci növekedés érdekében „meddig mehetünk el”, vagyis milyen pénzügyi kockázatokat vállalhatunk. Meglehetősen sok vállalkozó a cash-flow folymatok kellő ismeretének hiányában szerez keserű tapasztalatokat, vagy akár ennek folyományaként vérzik el. 

 O  Személy szerint én óvnék a  „drága” – magas kamatozású - hitelek  igénybevételétől is! A bankhitelt sokan a növekedés egyik csodaszerének tekintik. Sőt, egyesek a felvett hitelektől  - vagyis a sok pénztől - szinte megrészegülnek. Nagy "diavat" fiatal vállalkozók körében  az úgynevezett "nagy dobás", amikor elképesztően magas kockázatok mellet - nagy hitel terheket vállalva - megvalósíthatósági tanulmány és pénzügyi tervek nélkül kínlódnak!  Bármennyire is nehéz, de tudomásul kell vennünk: a cégek megalapozása, „felépítése” egy hosszútávú – kitartó munkát igénylő – feladat, amihez elengedhetetlen a türelem! 

 O A fenti ponthoz kapcsolódik az a „fejlődési rendellenesség”, amikor a cégvezetők az álmaikat összekeverik a realitásokkal! Parkinson törvénye kimondja, hogy amikor a cégek új székházba költöznek, megindul a cég hanyatlása! Mindez természetesen csupán az angol humornak egy frappáns megnyilvánulása, mindazonáltal hűen jelzi, hogy sok vállalat fejlődése megtorpan, vagy megfeneklik a túldimenzionált, irreális beruházások miatt.  Néhány téveszmés vállalkozó azt hiszi, ha egy „álom-autóval” jelenik meg a fontos tárgyalásokon, akkor könnyebben tud jó üzleteket kötni! Nem kell csodálkoznunk különösebben, ha az ilyen módon érvényesülni vágyók névsorát előbb-utóbb a csődértesítőben láthatjuk legközelebb felbukkanni!

 O Pontos, szakszerű cash-flow tervezés nélkül könnyen átmeneti, vagy akár súlyosabb zavarok is keletkezhetnek pénzügyeinkben. Épp olyan gondosan kell begyűjtenünk határidőre a számláink ellenértékét, mint amilyen konzekvensen meg kell követelnünk a vevőinktől a pontos pénzügyi teljesítést. Szükség esetén késedelmi kamatokat is fel kell számolnunk! Amikor „jóindulatúlag” lemondunk a késedelmi kamatok kiszámlázásáról, tulajdonképpen arról nyilatkozunk, hogy nem merjük a szerződésünkben közösen aláírt kondíciókat érvényesíteni, mert az általunk nyújtott termék vagy szolgáltatás értéke nem megfelelő! Attól még, hogy egy cégnek emelkedik az árbevétele, és a könyv szerinti nyeresége, - sőt minden kibocsátott számlájukat a vevők kiegyenlitik, - tönkre lehet menni, ha nincs optimális cash-flow terv! (Ezt nagyon kevés vállalkozó tudja!)

 O Nemegyszer olyan személyre bízzák a cégek pénzügyeik intézését, akik aztán nem a legkörültekintőbben és -korrektebben költik a cég pénzét. Ennek enyhébb formái, amikor a gazdasági vezető a beszállítókat nem versenyezteti meg, hanem egy „csókosnak” adja a megbízást.  Némileg erősebb fokozat, amikor az elsőrendű szempont a személyes haszonszerzés lesz, vagyis, hogy melyik beszállító fizet magasabb jutalékot. Ilyenkor már természetesen a cég minőségi és egyéb szempontjai háttérbe szorulnak. „Haladó játékosok” már a sikkasztástól és egyéb agyafúrt pénzügyi manipulációktól sem riadnak vissza. Ennek persze az áttekinthetetlen pénzügyi helyzet- továbbá a kontroll hiánya – tulajdonképpen táptalajt biztosít. 

 O Manapság már nemcsak a házipénztárban lévő nagy mennyiségű készpénz tárolása kockázatos, hanem a folyószámlánkon lévő összegek is leemelhetők. Profi számítógépes hackerek ugyanis az interneten keresztül képesek viszonylag profi módon védett hálózatokat is feltörni, és a folyószámlán lévő pénzt saját anonim bankszámlájukra átutaltatni.

O Nagyon magas kockázatokat rejt magában a vállalat nem megfelelő szervezettsége, és a folyamatos "pörgés" okozta lezser pénzügyi megoldások. A pénzügyeket illetően különösen  fontos az alaposság és pontos dokumentáltság, a bizonylati fegyelem. Sokan abba a hibába esnek, hogy egyes kulcs-munkatársakat nem elég alaposan számoltatnak el. A Bizalom fontos, de a pénzügyek területén nem elégséges. (Barátságban nincs üzlet, - üzletben nincs barátság!)

O Természetesen a cégek pénzügyei nem vonatkoztathatók el a társaság működésétől. Hosszabb távon csak azok a társaságok maradhatnak sikeresek, akik a vevőik számára hozzáadott értéket termelnek. Mindez természetesen akkor megvalósítható, ha a vállalaton belül is minden munkatárs értéket termel. Ha a munkatársak tartósan „kifogásokat” gyártanak valóságos értékek helyett, előbb-utóbb annak rossz vége lesz. A legtöbb cégnél a „teljesítmény-kultúra” egyelőre csupán verbálisan létezik! Mindaddig pedig, amíg „verbális teljesítményeket” egyes cégek komoly készpénzekkel honorálnak, az igazi érték-termelés, és komoly fellendülés várat magára!

Tekintsük át röviden, hogy mit tehetünk a pénzügyi kockázatok elkerülése és egyúttal a vállalat stabilitása érdekében:

Addig nyújtózkodjunk, ameddig a takaró ér! 

Nagyon megfontoltan és realista módon kell költenünk cégünk megtermelt pénzét! Jól működő vállalatok kizárólag hozzáadott értékek termeléséért fizetnek a munkatársaiknak, illetve a vezetőség csak nyereségtermelést követően jogosult prémiumra, és viszonylag jobb jövedelmekre.

 A rendelkezésre álló pénzeinket mindig a leghatékonyabban invesztáljuk be. Az egyik legfontosabb pénzügyi beruházási irányelv szerint, mindig a legtöbb hozammal és legkisebb kockázattal járó pénzügyi invesztíciókat válasszuk. Óriási pazarlás ugyanis a megtakarított pénznek, mint az egyik legfontosabb céges erőforrásnak a nem megfelelő felhasználása. Nem feltétlenül célszerű tehát az éppen beindulás előtt álló vállalat első megtermelt 10 millió forintját azonnal egy elegáns luxus autóra költeni.

 Véleményem szerint a cégek megjelenésének, a manager autóknak, a céges székháznak, a web oldalnak - és minden más image-formáló elemnek szinkronban kell lenniük a cég teljesítményével és piaci súlyával. Amikor valaki többnek akar látszani aktuális piaci pozíciójánál, az csak átmenetileg „működik". Előbb-utóbb az üzletfelek, a piaci szereplők  felismerik az ilyen "játékosokat" és óvatossá válnak. Optimálisan ezek az image-elemek sem többet, sem kevesebbet nem közvetíthetnek a piaci szereplőknek!

 Mielőtt a vevőinkkel aláírjuk az értékesítési, vagy szolgáltatási szerződésünket, győződjünk meg fizetőképességükről. Javaslom a cégkivonat és az utolsó éves mérlegbeszámoló megtekintését, melyet ma már online akár percek alatt beszerezhetünk. A néhány ezer forintos „beruházás” bőven megtérül, ha a későbbiekben nem kell pereskednünk milliós számláink kiegyenlítése érdekében! E témakörhöz kapcsolódik továbbá az is, hogy az értékesítési ill. szolgáltatási szerződéseinkbe megfelelő jogi garanciákat  (pl. incasso jog, továbbá bank-garancia vagy egyéb fedezet ) építsünk be, arra a nem várt esetre, ha a vevő nem tudna – vagy nem akarna -  teljesíteni!

 Azt javaslom, hogy rendkívül konzekvensen ragaszkodnunk kell a számláink pontos, határidőre történő kiegyenlítéséhez. Esetenként a még igazán komoly, nagy cégek sem egyenlítik ki határidőre szállítói számláikat. Mindennek negatív image-formáló hatásaira sincsenek tekintettel.  Természetesen a pénzbegyűjtésnek megvannak a maga külön szabályai. A fizetési felszólítás, a késedelmi kamat számla, esetlegesen szerződésbontás, vagy akár a felszámolási eljárás kezdeményezése, mind mind részét képezi egy konzekvens pénzbegyűjtési protokollnak.

Azokhoz a szerződési pontokhoz, melyet mindkét fél szabad akaratából aláírt, rendkívül szigorúan és következetesen ragaszkodnunk kell.  Ha egyszer ugyanis ez a szerződési fegyelem felborul, ezt követően a többi szerződéses pont komolysága is veszélybe kerül.

 Természetesen cégünk pénzének biztonságtechnikai védelmét is professzionálisan meg kell szerveznünk. Ez vonatkozik a házipénztárak kialakítására, széfek alkalmazására és a készpénz- szállítás körültekintő megszervezésére. Manapság azonban a cégek egyre inkább folyószámlán tartják és mozgatják a pénzüket, és online kapcsolatban állnak a számlavezető bankkal. Biztonsági szempontból azt a számítógépünket, amelyről a banki tranzakciókat kezdeményezzük, célszerű a céges hálózatról leválasztani, és biztonságos védelmi szoftverrel ellátni!

 Manapság már a profi módon gondolkodó és működő cégek nem csupán leszabályozzák a beszerzési és egyéb gazdálkodási folyamatokat, hanem az érintett gazdálkodásban dolgozó kulcs managereket időszakosan ellenőriztetik. A transzparencia sokat segít, hogy átláthassuk a folyamatokat. Még a látszólag apróságnak látszó tíszta asztal irányelv is fontos! 

 Általánosságban érdemes a társaságok működését hozzáértő pénzügyi szakemberek bevonásával erősíteni. Ez természetesen jelenthet főállású gazdasági igazgatót, megbízott pénzügyi tanácsadót, vagy szerződéses pénzügyi tanácsadó céget. Természetesen mindez nem jelenti azt, hogy az első számú döntéshozónak ne kellene értenie a pénzügyekhez.

 A piaci növekedés hajszolása gyakran túlzott rizikó-faktorokkal jár. Kockázat nélkül nincs üzlet – tartja a mondás.  Azonban a kockázatok vállalásának van egy ésszerű határa, melyet mindig be kell tartanunk. Azt gondolom, hogy a pénzügyi stabilitás fenntartása mindennél fontosabb. Ehhez pedig elengedhetetlenül fontos, hogy mindig legyen elegendő tartalék pénzünk! 

 Ezúttal is érdemes párhuzamot vonni az egészséges életmód és a cégek működése között. Amikor valaki tartósan túlhajszolt, egészségtelen életmódot folytat, felborul az immunrendszere. Az immunrendszer helyreállítása viszont sokkal nehezebb feladat, mint annak megőrzése. Ugyanígy értelmezhető a pénzügyi egyensúly  és a növekedés hajszolásának kapcsolata is. Ha egyszer felborul egy cég pénzügyi egyensúlya, akkor csak rendkívüli nehézségek és erőfeszítések révén lehet azt visszaállítani! (Ha egyáltalán ez lehetséges!) Célszerű tehát a pénzügyi egyensúlyunkat minden körülmények között fenntartanunk!

Kockázatkezelési szakembereknek folyamatosan elemezniük kell a pénzügyi folyamatokat, elsősorban a nagy vevők pénzügyi helyzetét, a belső pénz áramlásokat, és folyamatos javaslatokkal és helyesbítő intézkedésekkel kell fejleszteni a pénzügyi rendszert. A belső folyamatok elemzése azért is különösen fontos, mert a pénzek általában nem a házi pénztárból tűnnek el, hanem a szervezetlenségből és ellenőrzési hiányosságokból fakadóan. A belső auditok sok kockázatot kizárhatnak!