2013. nov 12.

Családon belüli erőszak

írta: steve4security12
Családon belüli erőszak

 

 a_csaladon_beluli_eroszak_1.jpgLehet -e mentség arra, ha valaki saját édesanyját bántalmazza, fenyegeti? Lehet-e tolerálni, ha valaki saját feleségét,  vagy gyerekét veri meg? A családon belüli erőszak gyakran nem derül ki, mert a bántalmazott fél szégyenkezik vagy olyan fenyegetettségben él, hogy egyszerűen nem mer lépni. A terjedő  elidegenedés miatt  gyakran a szomszédok és rokonok is rezignáltan elfordítják a fejüket. Mindenkinek meg van a maga személyes gondja-baja, - inkább nem akarnak mások ügyébe avatkozni. A rendőrség gyakran már túl későn értesül az ilyen szerencsétlen ügyekről, - és akkor sem könnyű a helyzete,  mert gyakran nincsenek szemtanúk és egyértelmű bizonyítékok. Jóllehet a BTK július 1-től - önálló tényállásként - szigorúbb büntetési tételekkel "fenyegeti" az erőszakoskodó személyeket, sokan mégsem kellően nyugodtak.

Human Rights Watch (HRW) jelentésében megállapítja, hogy a hazai családon belüli erőszak kezelésére kiépített rendszer egyszerűen nem működik. Szerintük a rendőrségi tétlenség, a jogi és iránymutatásbeli hiányosságok miatt nem kapnak megfelelő védelmet a családon belüli erőszakot elszenvedő nők, akiknek az állami segítségnyújtási rendszer elégtelenségeiből kifolyólag gyakran nincs más választásuk, minthogy visszatérjenek bántalmazójukhoz.

Hozzá kell tennem, hogy ezt a véleményt a rendőrség illetékesei nem osztották. 

Megdöbbentő események történtek a közelmúltban. Egy idős nőt saját fia, illetve annak felesége és anyósa bántalmazott otthonában. Gyakorlatilag teljesen mindegy, hogy mi állhat a feszültség mögött, mert ilyen aljas bántalmazásra nem lehet semmiféle mentség.  Ráadásul az idős nő mozgáskorlátozott, - de az agresszorokat ez sem zavarta. 

Egy szociálisan érzékeny társadalom gondoskodik az elesettek, a hátrányos helyzetűek, a gyengébbek védelméről is. Mindezt nem lehet kizárólag jogalkotással, és rendőrségi eljárásokkal kezelni. A helyi közösségeknek, a szélesebb értelemben vett családnak, a szomszédoknak is aktívabb szerepet kell(ene) vállalniuk a családon belüli erőszak visszaszorítása érdekében. 

Le a kalappal az idős hölgy előtt, aki nem hagyta magát és biztonsági kamerarendszert szereltetett fel, hogy dokumentálhassa az állítólag ismétlődő bántalmazását. Ha egy ilyen idős mozgáskorlátozott hölgy képes fellépni jogai érdekében, akkor valószínűleg azt más is megteheti. Ma már egyébiránt rejtett kamerás rendszereket is könnyűszerrel fel lehet szereltetni, amit  nagy eséllyel az erőszaktevő kevésbé tud beazonosítani. 

Minden érintett személynek azt javaslom, hogy ne nyugodjon bele megalázott szerepébe, és küzdjön saját jogaiért. Ne szégyelljenek segítséget kérni, és szükség esetén a rendőrséghez fordulni. 

 A családon belüli erőszak megelőzése véleményem szerint nem halogatható  feladat a bűnmegelőzési programokban és családsegítő egyesületek működésében. De gyorsan szeretném hozzátenni, hogy valamennyien felelősek vagyunk - legalábbis a szűkebb környezetünkben történtekért. Ha úgy gondolod kedves Olvasó, hogy Te nem óhajtod a homokba dugni a fejed, akkor az alábbi helyeken tehetsz bejelentést a gyakran ismétlődő "háztartási balesetekről":

o Hova fordulhatnak az áldozatok?

o No megállj csak!

o Családok Átmeneti Otthonai. 

o A családon belüli erőszaknak van egy rövid távon érvényesülő lesújtó hatása - amint sajnos erről a sajtóból is értesülhetünk. A megoldatlan konfliktushelyzetek nagyon komoly tragédiákba, akár gyilkosságokba is torkollhatnak. De "enyhébb" esetben is pokollá tehetik védtelen nők és gyermekek életét. Súlyos testi és  lelki sérülések lehetnek a kísérő jelenségek.

o De egy hosszabb távú és talán emiatt még kockázatosabb következménnyel is szembe kell néznünk! Azon gyermekek körében, akik ilyen családokban nőnek fel és szocializálódnak, nyilvánvaló módon  a későbbiek folyamán sokkal több személyiségtorzulás/deviancia fordulhat elő. Azt is meg merem kockáztatni, hogy aki erőszakot elszenvedve nő fel, sokkal nagyobb eséllyel válik maga is erőszak  elkövetőjévé, vagy áldozatává. Ily módon aztán az erőszak erőszakot szül! Hallottam olyan esetről, mikor az az apa, aki rendszeresen verte feleségét, később férjhez adva lányát szó nélkül tűrte, hogy a veje átvegye az ő "szerepkörét".

Több  kriminálpszichológus úgy véli, hogy az egyre fokozódó elidegenedés, elmagányosodás és befelé fordulás miatt nem vesszük észre - vagy talán nem is akarjuk észre venni mások tragikus helyzetét. Pedig nyilvánvaló módon számtalan árulkodó jelből lehetne következtetést levonni.  Baljós jel, hogy olyan tahó "népi bölcsességek" mint "Pénz számolva asszony verve jó" mind a mai napig élnek. Mindaddig, amíg sem a társadalmi szokások, sem pedig az intézményrendszer  nem segíti kellő hatékonysággal a családon belüli erőszak visszaszorítását - sajnálatos módon további tragédiák is előfordulhatnak.

A "vakkomondor" attitűd pedig  cinikus - egyben szánalmas -  elhárítási  és bagatellizálási kísérlete  ennek az akut társadalmi jelenségnek. 

A "család szentsége" - hitbeli  hovatartozástól függetlenül -  minden civilizált társadalom számára nagyon fontos érték. A család mint a társadalom alapsejtje - valamint a felnövekvő generációk  egészséges fejlődése azt igényli - sőt, követeli, hogy a családból száműzzük az erőszakot. A családi kötelék nem adhat "menlevelet" semmilyen erőszakos cselekményre! Nagy kérdés, hogy mi lesz ezzel az erőszakhullámmal? 

Szólj hozzá

biztonságérzet közbiztonság bűnmegelőzés humán kockázatok magánbiztonság