Az objektumvédelem a vagyonvédelem egyik "klasszikus" területe immáron talán évezredek óta. A mai objektumvédelem azonban már nemcsak mechanikai megoldásokból és őrszolgálatból áll, hanem a modern elektronika kínálta lehetőségekből is. Optimálisan azonban az objektumvédelem komplex összehangolt és megtervezett rendszerként hatékony.

Objektumnak nevezünk egy emberi tevékenységre tervezett épületet, amelynek speciális rendeltetése van. Ilyen értelemben objektum egy lakóház is. De többnyire az objektum alatt a vagyonvédelem területén gyárakat, üzemeket, irodaházakat, logisztikai raktárakat, kereskedelmi létesítményeket értünk.

Az objektumvédelem alapvetően az alábbi főbb alrendszerekből épül fel:

1/ Mechanikai védelem, amely magában foglalja a kerítést, falazatot, nyílászárókat, biztonsági ajtókat, biztonsági zárakat, széfeket, lemezszekrényeket, páncélszekrényeket is. Az ablakokat még általában biztonsági fóliákkal, megerősített biztonsági üveggel, rácsokkal, redőnyökkel is védhetjük. A fentieken túlmenően még számtalan más lehetőség is van a mechanikai védelem tárházában. A porral oltó készülékek, a tűzcsapok, a tűzzáró szakaszoló ajtók és menekülési útvonalként kijelölt vészkijáratok is részei a mechanikai védelemnek.

2/ A következő fő terület az elektronikai védelem, amely jellemzően betörésjelző vagy kamera- rendszert jelent. Nagyon sok objektumban azonban ma már beléptető rendszereket is üzemeltetnek, amely alkalmas a belépési jogosultság ellenőrzésére, munkaidő nyilvántartására is. Ma már a belépési jogosultságra számtalan technológiai megoldás kínálkozik. A hagyományos mágneskártyás beléptető rendszerek mellett ma már szemfenék, és ujjlenyomat ellenőrző rendszerek is használatosak.  Ebbe a körbe soroljuk a tűzjelző és -oltó rendszereket is.

3/ Az őrszolgálat látja el a legtöbb objektumban a személy- és teherportán a beléptetést, továbbá felügyelik a biztonságtechnikai rendszereket. Az őrszolgálat tagjainak pontos őrutasítások állnak rendelkezésükre, amely szabályozza feladataikat. A vagyonőrök úgynevezett felállított ellenőrzési pontokon, és előre megtervezett járőr útvonalakon végzik feladataikat.

4/ Az objektumvédelem talán legfontosabb eleme az a védelmi rendszer, amely nagyon sok szabályzatból és utasításból áll. Ilyenek a tűzvédelmi- továbbá munkásvédelmi (a gyakorlatban általában helytelenül munkavédelmi) szabályzat. Az adat és információ védelmi, továbbá a pénztárkezelési szabályzat ugyancsak eleme a vagyonvédelmi rendszernek. A rendkívüli helyzetek kezelésére is érdemes felkészülni, hiszen kiélezett, kritikus helyzetekben jobb előre elkészített "forgatókönyvek" és ellenőrzési listák alapján dolgozni. A fenti részelemeket azonban össze kell foglalni egy objektumvédelmi rendszer szemléletű koncepcióba.

Természetesen az objektumokat nagyságuk, jellegük, veszélyeztetettségük alapján lehet értékelni. A kockázatelemzési és kezelési rendszer ezt a feladatot el is végzi. Minden objektumra vonatkozóan "testre szabott" védelmi koncepciót kell kialakítani. A vagyonvédelem területén dolgozó szakembereknek alapvetően más védelmi koncepciót kell kidolgoznia egy kiemelt nagyságú vegyipari létesítményre vonatkozóan. Ugyancsak teljesen más a logisztikai raktárak védelmi rendszerének megtervezése. Nincs két egyforma feladat.  Ezért aztán nem lehet sémákban gondolkodni. A vagyonvédelem akkor lehet hatékony  minden objektumban, ha az egységes rendszerbe foglalt koncepció alapján működik.