A riasztó-és betörésjelző rendszerek átadását követően az ügyfeleknek minden esetben át kell adni a tervdokumentációkat, műszaki leírással és használati utasítással egyetemben. Ezeknek a terv- dokumentációknak akkor van jelentőségük, amikor a rendszerek meghibásodnak  és azokat javítani kell. Arra is volt már példa, hogy évekkel a telepítést követően sem a telepítő cég, sem pedig a megrendelő nem rendelkezett tervdokumentációval. Ez nem egy könnyű helyzet, mert ilyenkor fel kell tárni - hatalmas plusz munkával - a rendszert. A vagyonvédelem területén ilyen lezser magatartás nem engedhető meg.

Sajnos a gyakorlatban még mindig előfordul, hogy a vagyonvédelem területén tevékenykedő vállalkozó az ügyfélnek nem ad precíz tervdokumentációt, hanem csak egy vázlatrajzot, egyéni szimbólumokkal. Kialakult gyakorlat szerint a tervdokumentációt elfogadott, szabványosított szimbólumokkal kell elkészíteni és megfelelő jelmagyarázattal ellátni. Sokan használják például a Vds által kidolgozott ajánlásokat és szimbólumokat.. Ily módon ha később egy szolgáltató-váltás következik be, akkor sem okoz semmiféle problémát a rendszer értelmezése, áttekintése és javítása.

Az is előfordul a gyakorlatban, hogy a riasztó szerelésével megbízott vállalkozó az ügyfélnek nem adott tervdokumentációt, majd néhány év múlva a vállalkozó befejezte tevékenységét és az ügyfél látóköréből eltűnt,  vélhetően elköltözött. Ilyen esetekben a rendszer "újraélesztése" esetenként többe kerül, mint egy új rendszer kialakítása, és üzembe helyezése.

Arra is volt példa, hogy egy viszonylag jó nevű biztonságtechnikai cég majdnem tönkrement  a mulasztása miatt, hogy egy nagy országos hálózattal rendelkező megrendelőjének egymás után szerelte fel a különböző testre szabott betörésjelző rendszereket anélkül, hogy precíz tervdokumentációt készített volna. Évekkel később a különböző fiókok jelezték a meghibásodást a biztonságtechnikai társaságnak, akiknek telepítő munkatársai már időközben kicserélődtek, tervdokumentációval pedig nem rendelkeztek. A saláta jellegű ákombákom vázlatrajzokat pedig senki sem tudta értelmezni. Egy egyéni logikával megalkotott rajz ugyanis majdnem olyan, mint egy titkos írás. Meg lehet fejteni, de nem egyszerűen.

Bármennyire meglepő,  egyes mérnökök sem szeretik a precíz adminisztratív munkát. A pontos tervdokumentáció mindkét félnek elemi érdeke, de különösen a megrendelőknek kell erre oda figyelniük.  Esetenként a "lezser" biztonságtechnikai mérnökök mulasztását a szolgáltató cég a megrendelővel fizetteti meg, hiszen a javítási feladatokat - tervdokumentáció hiányában - lényegesen drágábban számlázzák ki. Ez abszolút nem elegáns és etikus megoldás.

A tervdokumentációknak tartalmazniuk kell az egyes beépítésre került eszközök paramétereit is, mert manapság nagyon széles spektrumból lehet választani. A beépítésre került berendezések műszaki leírása épp olyan fontos, mint a rendszer működésének logikája. A javításoknál általában az szokott problémát okozni, ha az adott mérnök, vagy technikus nem ismeri kellően az éppen ott beépített eszközöket. 

Magánszemélyeknek azt javaslom, hogy olyan eszközöket fogadjanak el beépítésre, amelyek hazánkban elterjedtek és közismertek. Sokkal nagyobb eséllyel lehet ugyanis ezeket az eszközöket évekkel később - meghibásodás esetén - cserélni ill. pótolni. Vállalati megrendelőknek pedig azt szoktam javasolni, hogy hálózati egységeik számára célszerű módon érdemes egyfajta termék- család mellett elkötelezni magukat, mert így a későbbi javítás és karbantartás is sokkal zökkenőmentesebb lesz. A vagyonvédelem területén is - mint általában minden területen - a tervszerűség és az előre gondolkozás kifizetődő, legalábbis hosszútávon! A riasztórendszerek esetleges meghibásodása esetén ma már a biztonsági cégek néhány órán belül elkezdik a hibaelhárítást. Mindez precíz tervdokumentáció nélkül gyakorlatilag kivitelezhetetlen! Ragaszkodjunk tehát a tervdokumentációhoz és egy profi csapathoz!