A mindennapi  életében sajnos gyakran felbukkannak olyan "versenyzők" akik zsigeri szinten zsákmányként tekintenek az adott vállalat ill. közösség által felügyeletükre bízott pénzügyi és egyéb eszközökre. Amennyiben pedig  nem elég transzparens a rendszer és elmarad a szükséges ellenőrzés, akkor ezek az eszközök - valamilyen trükkös megoldással -  személyes tulajdonukba kerülnek.

Néha brutális egyszerűséggel és arcátlansággal, máskor elképesztően agyafúrt módon folyik a lenyúlás. Valaki kicsiben utazik, és van, aki nagy tételben játszik. Mindez az adott személy pozíciójától függ. Ezek az emberek gyakorlatilag folyamatosan azt  fürkészik, hogy mikor és milyen módon tudnak eszközöket -főleg pedig pénzt - saját érdekkörbe vonni. Néha pont azért marad el a transzparens rendszer kialakítása - vagy éppen a hatékony ellenőrzés, mert az érintett személyek egyöntetűen érdekeltek a zsákmány megszerzésében.

"Fejétől bűzlik a hal" mondja a bölcs népi mondás. Amennyiben a szervezet top vezetése nem elég elkötelezett és hatékony a transzparens rendszer, valamint ellenőrzés megszervezésében, akkor szinte reménytelen a helyzet. Sajnos filantróp és dilettáns vélemények még manapság is elhangzanak bőven a bizalom fontosságáról, meg arról is hogy mégsem lehet a munkatársakat folytonosan ellenőrizni, meg hát miért is kell mindent bürokratizálni és dokumentálni. 

A tapasztalatok viszont egyértelműen arra utalnak, hogy azoknál a szervezeteknél, ahol nem fordítanak kellő figyelmet a szabályozottságra, eszköznyilvántartásra, pénzügyi fegyelemre -  ott előbb-utóbb komoly gondok alakulhatnak ki. A nagy rohanásban ugyanis szép lassan a feledés homályába vész, hogy kinek is adtuk ki azt a bizonyos laptopot és aztán vissza hozták-e a prezentációt követően vagy sem. Amikor céges eszközök után kell "nyomozni" az már nagyon komoly problémákra utal önmagában...

Azok a "versenyzők" akik zsákmány attitűddel szemlélik a rájuk bízott értékeket, valamilyen különös ok  miatt folyamatosan viszolyognak a transzparenciától, és a hatékony ellenőrzés megszervezésétől is. Zseniális argumentációval igyekeznek mindenféle rendteremtési kísérletet és ellenőrzést "fellazítani" -ha kell- nevetség tárgyává tenni. Ezzel persze könnyen lehet kétes értékű népszerűséget szerezni, különös tekintettel hasonló beállítottságú munkatársaik körében. Rettegnek az áttekinthetőségtől és elszámoltatástól, mint ördög a szenteltvíztől. Ha pedig éppen őket bízták meg az ellenőrzéssel, szépen elbratyiznak az ellenőrzés alá vont személlyel,  szőnyeg alá söprik a hiányokat és rendszerhibákat. Az alkotó és kreatív emberek akik bíznak saját munkájukban és hozzáadott értéket termelnek néha sajnos figyelmen kívül hagyják, hogy a tehetségtelenek másképp gondolkodnak. Ők nem bíznak saját képességeikben, a fejlődésben, - következésképpen kizárólag a meglévő elosztási rendszerből kívánnak önmaguknak - etikátlan módon -  nagyobb szeletet.

Minden vállalat és szervezet eszközeinek - de különösen pénzeszközeinek nyilvántartása és transzparens, ellenőrzött kezelése elengedhetetlen. Egyszerűen megengedhetetlen olyan magatartás, hogy bármelyik munkatárs saját belátása és ízlése szerint járjon el gazdasági ügyekben. Amennyiben a vállalat vagy szervezet vezetőinek nincs teljesen pontos és azonnali rátekintése az eszközök kezelésére és nyilvántartására, akkor az a rendszer közel sem tökéletes. Ma már ugyanis a modern elektronika és szoftverek segítségével, meg némi szervezési munkával naprakészen nyilván lehet tartani minden releváns eszköz/áru beszerzését és annak további sorsát.

Természetesen nem egyszerű feladat zárt rendszerek megszervezése- de nem is reménytelen ügy. A munkatársak iránti bizalom  egy bizonyos szintig szükséges, de nem lehet bizalomra építeni egy vállalati- vagy bármilyen szervezet pénzügyi és gazdálkodási tevékenységét. Minden olyan munkatársat fegyelmiben kell részesíteni akik a transzparens rendszert bármilyen módon veszélyeztetik, vagy a rájuk bízott eszközökkel nem tudnak elszámolni. Egy hatékony vállalatnál már a humánpolitikai stáb is odafigyel a "fegyelmezetlen" magatartásra. A vagyonvédelmi ill. belső ellenőrzési  szakemberek pedig semmiféle "lazaságot" sem engedhetnek meg.  A gyenge pontok  - és gyanús ügyek - feltárása érdekében külső szakembereket is be lehet vonni, akik kellő tapasztalattal rendelkeznek a visszaélések feltárása területén. Tökéletesen biztonságos rendszer ugyanis sajnálatos módon nincs. A zsákmány attitűd pedig a jelek szerint továbbra is kísért, és vannak akik ennek  kísértésnek nem tudnak ellenállni! Nem árt az óvatosság mert az igazán profik a rendszerek legkisebb réseit is megtalálják, és ott "szívják le" zsákmányukat.