Megdöbbentő hírt olvastam a napokban, miszerint egy kovácsoltvas kerítés éles csúcsai szabályosan felnyársaltak egy szerencsétlen betörőt. Csak a  mentők és tűzoltók segítségével tudták kiszabadítani szorult helyzetéből. A fiatal férfit nemi szervén és még három helyen nyársalta fel a rendkívül hegyes kerítéselem.

Ambivalens érzések kavarognak bennem, hiszen annak örülök, hogy meghiúsult egy betörés. Ugyanakkor   még az ellenségeinek sem kíván ilyen súlyos sérülést az ember. Nagyon jó lenne, ha végre az érintett bűnözők  elhinnék, hogy nagyon kockázatos  az éles csúcsokkal dekorált kovácsoltvas kerítés leküzdése. A szerencsétlen fiatalembernek nem elég a kínok kínját megélni - még a rendőrségi eljárással is szembe kell néznie. Jogtalan behatolással, szabálysértési értékre elkövetett lopás gyanúja miatt indul ellene eljárás. Egyáltalán nem mulatságos történet ez.

Igen gyakran fiatal gyerekek is súlyos és életveszélyes balesetet szenvednek, -mert meggondolatlanul át akarnak mászni a szomszédba pattant labdáért. Nem is olyan régen egy 12 éves angol fiú szívét is majdnem átdöfte az éles kerítés. Csak barátai segítségének és a gyors orvosi beavatkozásnak köszönhette, hogy megúszta. Nagyon sok embernek megkeserítette már az életét kovácsoltvas kerítés okozta baleset! Ezek  a gyönyörű kerítések, - paradox módon akár életek kioltására is alkalmasak lehetnek.

A kültéri védelem fontosságáról talán senkit sem kell meggyőzni, mégis az utóbbi években az elektronikus jelzőrendszerek térhódítása egy kicsit háttérbe szorította a védelem e klasszikus formáját. Ezek a régi típusú kovácsoltvas kerítések egyidejűleg gyönyörű ékkövei a családi házaknak, vagy akár vállalati irodaházaknak, közületi építményeknek is. 

Egy átlag kerítéshez képest ezek leküzdése lényegesen kockázatosabb - hiszen mint a fenti példa is igazolja, rettenetesen veszélyes. Nagyon jó lenne, ha a bűnözők meg sem kísérelnék az átjutást, -mert hovatovább az egy öngyilkos vállalkozás.

A szülőknek pedig világosan fel kell hívniuk a gyerekek figyelmét, hogy semmilyen kerítésen se kíséreljenek meg átmászni - de az ilyen hegyes csúcsokkal rendelkező kovácsoltvas kerítéseken  pedig végképp ne.

Nem könnyű megérteni, hogyan vállalhatnak bűnözők ilyen hatalmas kockázatot viszonylag alacsony értékű zsákmány reményében is. Természetesen a konkrét ügy részleteit én sem ismerem. De többnyire a betörők nem óriási zsákmányokkal távoznak - már ha egyáltalán sikerrel járnak!

Távolról sem tervezek betörő-karriert, de testi épségemet semmilyen nagy zsákmány reményében sem tenném kockára. Éjszaka, vagy rosszabb látási körülmények között egy ilyen akció egyenértékű egy  orosz rulettel. Vagy megússza a jobb sorsra érdemes polgár - vagy nem. Ráadásul aki szerencsétlen módon fennakad ezen a  majdhogynem  horror kerítésen, akkor még mint lebukott bűnöző a törvény szigorával is szembe kell néznie.

Nem hagy nyugodni a kérdés, hogy mi hajtja ezeket a szerencsétlen embereket a bűnözés felé. Megélhetési nehézségek? Anyagi haszonszerzés? Kilátástalan élethelyzet megoldása, törvénytelen eszközökkel?

Én a magam részéről nem gondolnám, hogy a bűnözést kizárólag a büntetőpolitika szigorával lehet  megfékezni. A csak a megtorlásra és fenyegetettségre alapozott nevelés, ill. emberi kapcsolatrendszer sem a családban, sem a vállalatoknál nem működik. Olyan társadalompolitikai programokra van szükség, amely csökkenti egyes csoportok lecsúszását és perifériára sodródását. A mélyszegénység és a kilátástalan életkörülmények sajnos sokakat indít el a bűnözővé válás útján. De ez már nem az én szakterületem. Még szerencse, hogy ezen feladatok megoldására avatott szakértők állnak rendelkezésre.